Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-08 [0435]

"J*<f' " •.«"—«• • —— —- — - tyy Í o- TaA /AZ egy esi tett bizottság ülése. IV. folytatás./ ^ Miután több szónok nem volt- az elnök a vitát bezárta. " Tasnádi Nagy imdrás iga zságugyminiszter a felszólalásokra válaszolva rámutatott arra,, hogy a megoldásnak azt a módját, amelyet az uj szövegezés tartalmaz, ellenzéki oldalról is javasolták, sőt amikor a javaslat általános vita ját bezáró beszédében kijelentette, hogy a kormány közjogi vonatkozásban honorálni fogja a felmerült kivánsagokat és azt a megoldást javasolja, amit a szakasz uj szövegezése foglal magában, az ellenzéki lapok gúnyosan irtak arr

n

l, hogy mig egyrészről kijelentettek, hogy a javaslathoz rag asz kodnak, ugyanakkor elfogadtak az ellenzék részéről ebben a vonatkozásban felmerült javaslatot. Nem mondható tehát logikusnak az a támadás, amely a vita során a szakaszszal szemben elhangzott. Rassay kifogásolta, hogy a kormány nem indokolta a szakasz uj szövegezését, azt, hogy miért tert át erre a megoldásra. Már az általános vitát bezáró beszédében kife jtette errevonatkozó álláspontját. **z eredeti javaslatna k az volt az indoka, hogy a zsidóság nagy általánosságban és tömegében nem olvadt ugy bele a magyar életbe, nem tette annyira magáévá a magyar életfelfogást, hogy helyes lenne, hogy együttesen gyakorolná szavazati jogát a magyarsággal. Ezért helyezkedett az eredeti javaslat árra az álláspontra, nogy a zsidóság külön gyakorolja a maga szava zit i jogát. L szakasz uj szövegezése helyt ad annak a felfogásnak, hogy ' . a zsidóság bizonyos részéről, amely immár közel egy évszázad óta állandóan itt él, fe lt&Xehető és vélelmezhető a beolvadás, mert az egymástkövető nemzedékek nem vonhatták ki mgakat a. magyarsággal való együttélés bef

r

'lyésa alól. Árra az ellenvetésre, hogy a szakasz f elt ételeit nem lehet teljesiteni, kijelentette, hogy a szakarz magyar hatósági igazolást kivan meg, a mdne k megsz er zesére többféle mód van,' elvégre " .hatóságok szavahihető tanuk vallomása alapján is iog>sultak ilyen bizonyítványok kiállitására > Elhangzott olyan kijelentés is, hogy jobb lett volna a zsidóságnak egyszerűen nem adni választójogot. £ szemrehányásnak nincs semmi alapja, a korm^ány nem akarja megfosztani a zsidóságot a

#

vá.ífcsztói jogtól, annálkevésbbé, hiszen azereaeti javaslat szerint minden zsidó, akinek választójoga van a törvény szerint, gyakorolnatta volna választójogát, osak más módszer szerint. Figya lembe kell vermi, hogy magvai állampolgárok is vannak, akiknek nincs választójoguk. Doák •Ferenc is csak azoknak a zsidóknak akarta megadni a recepciós jogokat, akik 1867-sben az ország területén éltek s már ő is igen helyesen liangr súlyozta, hogy a bevándorlást meg kell akadályozni, arra az ellenvetésre, hogy közjogok terén szerzett jogokat elvenni nem leh t, utalt a legutóbbi választójogi törvényre, amely sokakat érint ebből a szempontból, k kötelező szavazás elvén sem üt rést a szakasz, mert mind.azok a zsidók, akik választói jogosultságukat igazolni fogják és a névjegyzékben benne lesznek, kötelesek lesznek leadni szavazatukat, mint ahogyan ez a kötelezettség ma is cs£ikaz£kra vonatkozik, akik a névjegyzékben szerepeinek. Nincs igaza Rassay abban, hogy az érvelésnek nins s helye és értelme, az egyUttts.bizottság elvégre mar három napja folytatja a javaslat részletes vitáját, ae egyébként is a szakasz uj szövegezése maga is az érvelés eredménye. Arra. a kérdésre, hogy az "állandóan Magyarország területén laktak" mégha tarozás miképen értendő, azt válaszolta, hogy az 1867*től 1918-ig Nagyra agyarország, 1918-tól pedig a megkise bbedett Magyarország területére vonatkozik. ^l-y^Jfo Az igazság ügy miniszter válasza, után az együttes bizottság a. szakasza az előadó által javasolt uj szövegezésbenváltoza tlanul fogadta el. /Folyt.köv./