Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-08 [0435]
o- Gu/L A Magyar Táwuati Iroda jelenti: h képviselőház együttes bizottságai Péchy László elnöklésével szerdán délután folytattak a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyaiásít. A kormány rcszéről vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, tasnádi Nagy András igazségügyminiszter, Vay László báró miniszter?Inöksegi és Antal István igazságügyi államtitkár vett roszt az ülésen. ÜZ együttes bizottság a r^sz&tes tárgyalást a harmadik szakasznál folytatta JTíakkai János előadó arra való tekintettel, hogy a szakasz a zsidó vállalat fogalmát határozza meg és szervesen a javaslat későbbi gazdasági részébe tartozik, indítványozta, hogy a szakaszt ennek megfelelően később iktassák be es akkor tárgyal ják JAz együttes bizottság az indítványhoz hozzájárult, Meizler Karoly uj harmadik szakasz beiktatását indítványozta, amelynek értelmében a javaslat első és második szakaszában felsorolt mentességét elveszíti az. aki oly cselekményt követettel, amelyet az 1938, éod HX. törvényei tank /választójogi törvénycikk/ 28. §-ának 1-5.pont ja a választójogból való kizárással sujt , Ebben az esetben a maites személy és ivadékai is végleg zsidónak tekintendők és velük szemben e jelen törvényjavaslat rendelkezései alkalmazandók. Tasnádi Nagy András igazságügymini szt er elismerte, hogy logikus volna ilyentermészetü intéácedés felvétele a törvényjavaslatba, Epen ezért az indítványt megfontolja és majd a részletes vita későibi során nyilatkozik róla érdemlegesen, Az állampolgár ság jíról intézkedő szakasznál Makkal János előadó uj hékezdés beiktatását kérte. Eszerint: n a honosítás /visszahonoffiitás/ hatálytalanítása kiterjed a honosított /visszahonositott/ személynek vele együtt élő feleségáre és atyai hatalma alatt álló kiskor u gyérme 1« ire is, ha a határozat eltérően nem rendel. kezik". Alföldig Béla olyanértelmü módositá st kivájt, amely felhatalmazza a belügyminisztert, hogy hatálytalanítsa az 19l4. július 1. napja után bevándorolt és magyar állampolgárokká lett zsidók honosítását, tekintet nélkül orra, hogy raegkere sz telke dt ek-e vagy sem. Utalt arra, hogy épen az 1914. guliusa óta szerzett állampolgársági bizonyítványok es az ezek a la pjeiul szolgáló illetőségi igazolványok körül tapasztalható a legtötb-visszaélés . Károlyi Viktor gróf csatlakozott i>lföldij Béla indítványához. Meizler Károly két indítványt tri esz tát be^ az első szerint mindazok a zsidók, akik m?gyar állampolgárságukat 1914. j*ulius l.-e után szerezték, állampolgárságukat elveszítik, iizok a zsidók, akik állampolgárságukat 1914." július l.-e előtt szerezték, elveszítik honosításukat, ha a honosításnak a törvényben mégha tározó tt előfeltételei nem állottak fenn, vpgy ha a magyar állampolgárságnak a honosítás utján való megszerzése erdekében Bünoselekményt vagy félelmi vétséget követtek el vagy a hatóságot megtévesztették. Második indittánya a zsidók számára engedélyezett névváltoztatások hatálytalanítását kérte. Rupert Rezső a szakasz törlését kérte, mert ha a honosításokat hatalmilag messzüntetj^-ük vaar nem fűzzük a házasságkötéshez és a törvénye sí teshez azokat a következményeket, amelyeket eddig a magyar iog fűzött, ebből keresztény magyarokra is kellemetlenségek származha ínak a külföldön,főleg Amerikában. . /Folyt.köv„/