Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-06 [0435]

Ba Ba/Wa B 6 m a, február 6./Magyar Távirati Iroda/ Az olasz sajtó nagy figyelemmel kiséri a jugoszláviai politikai válság fejleményeit. A lapok belgrádi tudósítói a válságot egyöntetűen a horvát kérdésnek tulajdonítják. A Measaggero belgrádi jelentése a következőket irja: A horvát kérdés napirendre került. Miután megoldották a külpolitikai kérdéseket és a megvalósulás utján van Magyarország és Jugoszlávia közeledése,a legfontosabb megoldásra váró kérdés a horvát kérdés, amely ^ az ország egész politikájára kihatással vari. Azon a napon, amidőn őszinte megegyezés jön létre a szerbek és horvátok között, ami különben Sztojadinovics politikájánakis egyik célja volt, Jugoszlávia szilárd alapokon indulhat el a nemzeti újjászületés utján. A Stampa belgrádi tudósítása szerint a kormányválság nem érte meglepetésszerűen az országot, mert a politikai helyzet már napok óta bizonytalanná vált, A horvát kérdés megoldását eddig Macsek merev magatartása akadályozta. A szövetséges megoldásról beszelni sem lehetett, mert ez egész Szerbiában élénk tiltakozást keltett volna. Sztojadinovics kész volt a horvátoknak széleskörű tartományi önkormányzatot adni. A kérdés most már az, vájjon egy másik államférfi adhat-e ennél többet a horvátoknak? A Corierre della Sera dicsérő módon emlékszik meg Sztojadinovics miniszterelnök külpolitikájáról és rámutat arra, hogy ezzol a munkájával a lemondott jugoszláv miniszterelnök megszüntette az ország hatarain a külső veszedelmeket és feszültségeket, Sztojadinovics munkája talán még^ nem is ért véget, de eddigi politikája is biztosította már Jugoszlávia számára azt a biztonságot, amelvre szüksége van a súlyos belpolitikai kérdés megoldásában. Gp Ra/Wa Pozsony, február 6. A szlovákiai magyar kulturegylet Pozsonyban rendkívüli közgyűlést tartott, hogy a határváltozás következtében szükségessé vált átszervezést végrehajtsa. Elhatározták, hogy a PMKE székhelyét, amely eddig az alapszabályok szerint Komáromban volt, Pozsonyba helyezik át. Ezután Jankovich Marcel. az egyesület husz éven át volt elnöke, lemondott elnöki tisztéről, örökös tiszteletbeli elnökké választottak meg. Az ui elnök Csáky Mihály ,gróf lett, alelnökké pedig Kontsek György földbirtokost és Gyürky Akos ügyvédet választották meg. Csáky Mihály gróf beszédében ismertette a FMKE uj programmját, amely rendkívül széleskörű és a szlovákiai magyarság minden kulturális kérdésére kiterjed. • '. ' ' •» - '. Hangoztatta, hogy a szlovákiai magyarság sorsának jobbnak kell lennie, mint eddig volt. A szlovák nép ezeréven át együtt élt a magyarral. A két nemzet minden baját es örömét megosztotta, gazdásági erdekeik is mindig azonosak voltak, kulturkapcso la tokát is tartottak fenn. Meggyőződése, hogy a szlovák nemzet meg fogja értoni a magyarok kívánságait és méltányos megállapodás jöhet létre a magyarság kulturális programmját illetőleg, Csáky gr^f ezután tiltakozott a reciprocitás olvenek a szlovákiai magyarok jogaira való alkalmazása ollen. Köztudomású - mondotta - hogy a magyar kormány a szlovákoknak mind- politikai, mind gazdasági, mindpedig kulturális jogait biztosította Magyar országon. Nem félünk tehát a reciprocitás elvétel, de tiltakozunk ellene, mert ha egy nemzetcsoportnak vannak jogai, ezek függetlenek és feltétlenek.