Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-01 [0435]
o~ Za/..'a /Egyesített bizottságok *f folytatás/ Gsik József utalt arra, hogy azok az okok. - amely ek a zsidókérdést létrehozták, elsősorban anyagi természetűek. A nemzeti vagyonnak körülbelül 80 százaléka zsidó kézben van. Alig van nemzet, amely tűrné, hogy egy jelentéktelenül apró kisebbség kivegye kezéből a nemzeti vagyon túlnyomó részét s ő maga szerényen legyen kénytelen élni abban az államban, amelyet ősei tartottak fenn ezorjeven át. Volt szó arról is, hogyan született meg a liberális korszak gazdasági viszonyaiból a zsidóság nagyhatalma mellett az antiszemitizmus is. Amikor egy kormány arra törekszik, hogy a helyzetet orvosolja és megteremtse azt az összhangot, ami a rendnek és nyugalomnak első feltótele, nem lehet zokonvenni na ilyen javaslatot terjeszt a törvényhozás eléc A zsidókérdésnek erkölcsi okai vannak az anyagiakon kivülfi Az ellen a dekadens irányzat ellen, amely a sajtóban^ művészetben és mindenütt megnyilatkozott, a keresztény tömegek felemelték savukat, a zsidóságnak ez a rétege azonban nem okult, hanem .tovább folytatta " destruáló munkásságát, amely végre a forradalomban jutott kifejezésre. Amikor a zsidóság bizonyos rétege elérkezettnek látta az időt, hogy kezébevegye a politikai hatalmat, nem számolt azzal, hogy erre, mint elenyésző kisebbség nem jogosult. 1918-ban megalakítottak a Nemzeti Tanácsot, amely majdnem kivétel nélkül zsidókból állott. A kormányban a pontosabb tárcák vezetése is zsidó, kezekben volt, Ezek az események nagymértékben hozzájárultak ahhoz a reakcióhoz, amely antisas mit izmus formájában ma a zsidósággal szemben mutatkozik. Természetes, hogy a zsidóságnak is vannak nemzeti szempontból komoly elemei, de általános kérdésről van szó s mások bűneiért olyanok is lakolnak, akik nem érdemlik meg. Meggyőződése, hogy ha a kormányzat nem vállalkoznék a zsidókérdés megoldására, akkor csak forradalmi uton lehetne a kérdést megoldani, ettől pedig Isten óvjon. Az országnak az okozná kárát ha kényelmi vagy bármilyen szempontból mellőznénk ezt a kérdést s nan akarnánk a megoldás lehetőségéhez juttatni. Nem mondja, hogy a zsidóságban nincsenek olyanok. aki 1 , alkalmasak az asszimilációra, ha azonban a katolikus egvház téritő tevékenységét nézi, meg kell állapítani, hogy a zsidóságban érvényesül a legkevésobé az asszimilálódás. Minden más népfajnál nagyobb eredményeket ér el az egyház. Asszimilálódással nem lehet megolaani'a zsidókérdést, az áttérés rendes körülmények között nagyon kismérvű. Szívesen fogadunk minden zsidót, akit áthat a tudat, hogy keresztény legyen, de nincsen célja, hogy olyanok jöjjenek, akiket nem tiszta meggyőződés hajt.. Miután asszimilálódás utján alig lehet a zsidóságot a nemzeti társadalomba beolvasztani, nincs más mód, mint az alkotmányos ut, a kérdésnek az igazság és a konszolidáció szerint való megoldása. A társadalmi igazságosság követelménye megengedi a zsidóság gazdasági és vagyoni állapotának bizonyos megnyirbálását a,ddig a határig, ameddig a zsidóság számaranya terjed., A javaslat tekintettel van a számarányra, sőt bizonyos szempontból tul is megy azon, tehát nem lehet igazságtalannak nevezni, Igaz, hogy a javaslat bizonyos hátránnyal sújtja a zsidóságot s inig azelőtt a kikeresztelkedés eltüntette a hátrányokat, most nem tünteti el. ez azonban nem • jelenti azt, hogy nem élhet igaz keresztény életet. Sőt a szenvedés velejárója a keresztény életnek és épen ez lesz a próbakő, hogy a zsidóságnak m s rétesre, amelv áttért tényleg meggyőződésből tért-e át. /Polvt.kóv,/
