Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-04 [0435]

Ba Ma/Ma Róma, február 4, /Magyar Távirati Iroda/ A fasciszta nagytanács ma este 10 árakor tartja a Duce elnökl4év«l .idei üléa&zakának első Ülését. Az egyetlen ismert kérdés, amely az ülésen szerepelni fog, az iskolai reform* A nagytanács minden valószinüság szerint meg fogja vizsgálni vagy mai, vagy egyik következő ülésén a nemzetközi politikai helyzetet, ugy ahogyan az Chamberlain angol miniszterelnök romai látogatása

t Hitler kancellár legutóbbi beszéde és Barcelona elfoglalása utánf *. ":. Római politikai körökben mindamellett nem hiszik, hogy a nagytanács mostani ülésszakában döntő állásfoglalás történnék Olaszország további magkartása tekintetében. Utalnak e tekintetben a félhivatalos Informazione Diplomatica Chamberlain miniszterelnök látogatása után megjelent közleményére, amelyben hangsúlyozta, hogy a francia-olasz viszony csak a spanvbl polgárháború, befejezése után válik időszerűvé, f lUifAjáAŰf Ba Ma/Ma Róma, február 4. /Magyar Távirati Iroda/ Több olasz lap közli a Slovo cimü bolgár lap cikkét, amely szerint Közégeurópában a területi módositások még nem értek véget es . . _ még további módositásokra van szükség* A lap szerint a román külügyminiszter belgrádi utjának célja az volt, hogy hátráltassa ezt a folyamatot. Ba Ma/Ma R ó m a, február 4. /Magyar Távirati Iroda/ Rómában megelégedéssel/Halifax angol külügyminiszter beszédét. A Popolo di Roma jelentése szerint az angol külügyminiszter b eszedének döntő fontossága van és világosan mutatja Chamberlain miniszterelnök külpolitikájának irányelveit. Különösen értékes az angol külügyminiszter Beszédének az a része, amelyen az igazságon alapuló békére céloz. Emlékezetes, hogy ennek az igazságon alapuló békének első harcosa Mussolini volt. Az angol külügyminiszter egyebk'nt beszédében megfelelt mindazoknak, akik szerint Chamberlain miniszterelnök római látogatása céltalan és eredménytelen volt. ^ j^í^Tci^C Ba Ma/Ma Róma, február 4. /Magyar Távirati Iroda/ A Popolo di Roma kiemeli, hogy Litvinov külügyi népbiztos sértegető szándokkal indokolta, hogy Magyarország idegen befogás .* alatt áll* A lap hozzáfűzi a Steiani-íroda budapesti jelentését, amely szerint illetékes magyar körökben rámutatnak arra, hogy a magyar küliryminiszter kétizben is kijelentette, hogy Magyarország csatlakozása a komintcrnellenes egyezményhez nem irányul'lázoijetOroszország ellen. 3z az egyezmény a leghathatósabb védelemnek bfzonyult a komintern illetéktelen beavatkozása ellen. A magvar kormányban azonban most már az a benyomás alakul ki, hogy a szovjetkormány azoncsitja magát a kominternnel, tehát még indokoltabbá vált-; . Magyarországnak az'a szuverén ós minden külföldi befolyás nélkül hozott elhatározása, hogy Németország, Olaszország és Japán oldalára állott a polgári rend védelmében.