Napi Hírek, 1939. február/1

1939-02-03 [0435]

Tasnádi-Nagy András igazságügyminiszter szólalt fel ezután, Mindenekelőtt megállahitotta, hogy igen terjedelmes és értékes volt a vita. Ha a megállapítások nem is voltak mindig tárgyilagosak , a vita hangja tárgyilagos és méltó volt a törvényhozáshoz. 1 ielszóe lalők túlnyomó része igen mélyreható/alapos indokokkal mutatta ki a javaslat helyességét és szükségességét. Nem azért szólal fel, hogy ezekhez az érvekhez ujabbakat kapósoljonjmert erre nincs szük ségük azoknak, akik a javaslat mellett vannak, azokat pedig, akik ellenzik, nem reméli, hogy ujabb . érvekkel is meggyőznék, iiz ellenzéki felszólalások viszont, amelyejd értékét a legkevésbbé sem akarja lekicsinyelni, egyáltalán nem voltak alkalmasak arra. hogy az 8 meggyőződését megingassák, sőt nagyrészük éppen megerősítette azt a meggy őz<5dését, hogy szükség van ennek a-kérdésnek olyan erőteljes rendezésére, mint ezt a javaslat célozza, _J TJJÜ, Ezután röviden válaszolt Rassay Károlynak arra a személyét illető megállapítására, hogy az első zsidótörvény tárgyalásakor ő mint partelnök annak a felfogásának adott kifejezést, hogy az első javaslatnál tovább/lüenni nem lehet, jíár akkor meguondotta, hogy Rassaynak ez a kíh jelentése tévedés és eztfakkori beszédének gondos végigolvasása után csak megerősíti. Nemcsak ez a kijelentés nincs meg akkori beszédében, hanem még hasonló kijelentés sem. Ilyen kijelentést azért sem tehetett, mert az ellenkezett volna megf

yőződésével. Mindenkinek tudnia kellett, hogy ez a nagy és nehéz érdes azzal az egyetlen törvényjavaslattal, amelyet első megoldásként terjesztettek be, véglegesen meg nem oldható és a napirendről le nem vehető. Utalt ezután arra, hogy minden felszólaló elismerte, hogy van zsidókérdés, Íz ellenzék vitatta az indokolásnak azt a megállapítását, hogy 200 milliós népgyürü vesz minket körül, amely a zsidóságét felszorítani igyekszik magából. A kormány nem állította azt, hogy eg y 200 milliós népgyürü hasonló törvényeket hozott , hanem hogy megvan ebben a népgyüruben a törekvés zsidóság kiszorítására s ha" előre hatályosan nem védekezünk,mindegy medence szívjuk fel a kiszoruló zsidóságot, * fennáll az a második indok is» hogy a zsidóság nem segített az első zsidótörvény végrehajtásáén, ellenkezőleg,nehezitette. Volt,aki gyengeségnek minősítette azt. hogy a kormány segítséget vár a törvény végrehajtásánál, dlagátói érbgtfldo, hogy minden törvényt-könynyebb végrehajtani akkor, ha ebben az ország polgársága is segít. Viszont sokkal nehezebb és veszedelmesebb a vegr^é\jiajtas, ha a polgárság nagy rétege elleneszegül, szabotálja. A felülvizsgált 128 vállalat közül csak egy tett . eleget teljes egészében törvényes kötelezettségének, ami indok arra, hogy energikusabb lépések történjenek, A zsidókérdés lényege z, hogy a zsidóság túlságosan előretört gazdasági és szellemi téren egyaránt és ezt az előretörést a nemzet érdekében vissza kell szorítani, Ízt is meg kell állaidtani, hogy minden ellenintézkedés mellett , amelyek eddig eléggé erőteljesek nem lehettek, a zsidóságnak az előretörésre irányuló törekvése fokozódó jellegű, sőt annál inkább ilyen lesz, minél kevésbbé vetünk gátat eléje, minél engedékenyebb szellemben kezeljük. /Folyt. köv. /