Napi Hírek, 1939. február/1
1939-02-03 [0435]
o-Ta/Ho / Egyesített bizottság fglytatás / Ezeken az intézkedéseken semmiféle lényeges változtatás nor.i történt, lényeges módosítást nem is javasolunk, A részlotes tárgyalás során egy-két módosítási kivánság valószínűleg fel fog derülni, amelyeket szívesen hajlandók vagyunk honorálni, amennyiben bizonyos) letek lecsiszolására vagy hiányok kitöltésére irányulnak. A szellemi befolyásolás ügyéről, amelyről most nem is^ q óhajtottam tulajdonkeppen szólni, nagyon kevés sző esett az általános vita során. A kozvóleaény befolyásolásának visszaszorítására vonatkozó intózkedésekfterón semmiféle változtatást nem kontemplálunk, legalább is nem olyaoPváltoztatást, amely hámi szempontból is lényegbevágó ós az általános vita köretében elbírálandó volna. Fh&tx&jcá ?JL4' Marad végül a negyedik szempont, amelyet említettem volt s ez a politikai befolyásolás visszaszorításának kérdése, Amikor a' törvényjavaslatot előkészítettük ós a minisztecetében megbeszéltük, már akkor két terv merült fel. Az egyik felfogáls az volt, amely érvényesült ebben a javaslatban is, nogy a zsidóság közjogait, nevezetesen a választásokban való részvételi jogát ne korlátozzuk olyan értelemben^ hogy elvonjuk az egyestől a választói jogot, vagyis az egyén választói jogosultságát ne tegyük diszkrimináció tárgyává, ellenben a gyakorlás módjánál építsünk Dele olyan biztosítékokat, amelyek a zsidóság befolyását kikapcsolják, illetőleg ugy engedik érvényesülni, hogy az világosan mint zsidó befolyás jelentkezzék. Ez az az elgondolás, amely'... ebben a javaslatban érvényesül. Elismerem, hogy ez a megoldás kisebbségi megoldáshoz hasonlít, kvázi ugy tekinti a zsidóságot mint kisebbséget, amely elkülönítve gyakorolja a maga jogát. Ez olyan megoldási mód, amelyy azt hiszem,ismeretes, vagjyLagalább is már a háború utáni időkben polgárjogot nyert a külföldi jogászok körödnek gondolkozásLjöédjában is és én nem olvastam komolyabb kritikát angolszász oldalról, amely a javaslatnak e rendelkezésével szemben elhangzott volSzemben állott ezzel egy másik felfogás, amely ugyanezt a cőltya zsidóság politikai befolyosanak visszaszorítását más uton kívánta elérni, nevezetesen abbéiba felfogásból kiindulva, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél fogfra a zsidóságnak igen nagy része átvandorlásban van Magyarországon, hogy ennek a zsidóságnak na<?y része a frissen bevándorolt Keleti zsidósághoz tartozik, amelynek még nem volt alkalma a magyar gondolkodásmóddal, a magyar történelmi és közfelfogással annyifa megismerkedni, hogy annak irányításában és kialakításában, mint választópolgár résztvehetne s ennek következtében a zsidóságnak a közjogban való részvételét hosszabb itt-tartózkodáshoz, illetőleg a családnak márjrégebben Magyarországon való letelepedéséhez kössük s ezzel ellentétben zárjuk ki az ujabban bevándorolt zsidóságot a választójog gyakorlásából. Mindkét megoldás mellett a prcA és kontrák sorát lehetne felhozni, amlyek, ha csak a zsidó-magyar viszony szempontjából néznők a kérdést/- talán inkább affelé a megoldás felé terelnék, a elöntést amely a javaslatban foglaltatott benn. felmerült azonban a javaslat bizottsági tárgyalása során egy érv több oldalról, mégpedig még a kormánypárt részéről felszólaló szónokok részéről is, amely azt hozta fel. hogy az a megoldás a magyar törvényhozás egyséét bontja fel ós kvázi közjogi parcellázodásra szolgálhatna esetleg precedensül, annak nyitná meg az útját,6 így nem kívánatos fejlődési folyamatot indíthatna el a magyar közjogban, /Folyt, köv., /
