Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-17 [0434]

"W Os/Mo Paris, ianuáy 17. A képviselőház délutáni Ülésen Plandin a többi között kijelentette, hogy az'a felfogás, amely szerint Franciaország Münchenben félelemből engedett,a "supernacioaalistaktéi*

1 származik. B felfogásnak ellentmond az a visszhang, amelyet a müncheni megállapodás a népbea keltett. A francia politika régebbi célja, a béke megszervezése a népszövetség keretében egyetemes biztonság és kölcsönös segélynyújtás utján, elvesztette alapját* Az egyetemes biztonság álomképpé vált és a kölcsönös segélynyújtás gyakorlatilag eltűnt a népszövetségi szabályzat kötelezettségeiből. Kerillis a nacioaalisták és Peri a kommunisták nevében a tárgyalások politikájával szembehelyezte a bekerités, a koalició politikáját, Flandin kételkedik abban, hogy Anglia csatlakoznék ehhez a politikához. Ha Franciaország ezt a politikát követné, ennek nagp n hamar a francia-angol szövetség látná kárát. Olyan"" viszály esetén,amely már nem a népszövetség háborúja lenne valamely tagállam ellen, hanaai egyszerű konfliktus két szomszéd között,'nem lehetne megindokolni Franciaország automatikus belépését a háborúba. Elegendő mutatott rá Flandin -Tha például a Szovjetnnié és Lengyelország közti konfliktus* lehetőségé?: elképzeljük, hogy tisztán lássuk e rendszer képtelenségét. Franciaországnak önmagára kell gondolnia. Ily politika sikere azonban az Angliával való együttműködéshez van kötve. Flandin ezután kétségbevonta, hogy Francáaországnek be kellene avatkoznia a spanyol polgárháborúba, özemére vetette ^lumnak, hogy nem hajtotta végre szigorúan" a benemavatkozási megállapodást, mert 50.000 fc nna hadianyag jutott Fran. ciaországon át a köztársasági Spanyolországba. A spanyolors zágib eava-tkozás egyértelmű lenne idegen állam belügyeibe való beavatkozással. Nem hiszi azt som.-hogy a spanyol-francia határ megnyitása megakaszthatná Franco siker ét. J" Flandin e kijelentésénél neves közbeszólások hangzottak el, amelyek időnként zajongássá fokozódtak. Flandin ezután szigorú semlegességet és a hadviselő jogok elis.»jrését követelte a két spanyolországi fél számára. Csupán attól tart, hogy Franciaország későn lép erre az'útra és ezáltal elvesziti az ily magatartásból szamazs^ó előnyöket....A francia külpolitika állandó késlekedése és habozása már sokat ártott Franciaországnak. Beszéde végén kijelentette, hogy ha olyan demokráciái mint Franciaország,makacsul megmasad a nemzeti szocializmus épitő munkájának tagadása mellett és megmerevedik az emberiség ldgujabb anyagi vívmányainak már ne g nem fo-~ lelő gyakorlatban, akkor a legkomolyabb veszély nem kivülrői, hanem belliről fenyegeti a demokráciát. Az a nézete tehát, hogy Németországnak és Franciaországnak, amely már .. • nagy mértékben hozzájárult a civilizáció haladásához, a béke utján és nem uj háború poklában kell.-, találkoznia.' /MTI/ W Cs/Mo Paris, ianuár 17. A képviselőházban Taittinger képviselő szintén követelte, hogy Franciaország képviselőt küldjön Burgosba.és ellenezte a spanyol-francia határ megnyitását. ' . . A külpolitikai vitát azután csütörtök délelőttre elnapolt áfijt. /MTI/ o —. —