Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-31 [0434]
L Ra/Bl/Szt Ho líi^jjút (W,0<hűM . - * III. folytatás;./ A zsidókérdést illetőleg kiderült, hogy Mussolini ugy érzi.ez az ügy nemzetközi kérdés* amelyet egyetlen állsm sem oldhat meg külön és amelyet annélfogva tényleg általános vonalakban kell kezelni. - /imi a Cseh-Szlovákiának nyújtandó szavatosságot illeti, Mi^ssolini jelezte, elvben kész elfogadni azt az eszmét, hogy a csehszlovák határokat vétlen támadással szemben szavatolja, de ugy véli, hogy előbb három kérdést el kell intézni, úgymint:. 1. Csah-Szlovákiának magának belső alkctmánya2. Csah Szlovákia semlegesságének Vu^^r^í^kjti , 3. A határok megvonása a helyszínén. ' Beszéde további során a. '• zsidókérdésre tett célzás után Chamberlain a Vatikában tett látogatással foglalkozott, hangsúlyozva, hogy felejthetetlen élmény volt mindkettőjük számara, hogy Őszentsége ajkairól hallhatták az angol uralkolópár és az angol nép iránt érzett bámulat és szeretet kifejezését. Nem lehet kéielkedni annak a mélységes gondoskodásnak őszinteségében, amellyel Őszentsége szivén viseli azt'a sok problémát, amely napjainkban Európa békéjét ós az emberiség lelkiismeretét nyugtalanítja. : ° - Mindkettőnket mélyen meghatott - mondotta Chamberlain ' » A Oszentségének bátorsáea es mélységes emberi érzése. Miután ChaLiberlain befejezte nyilatkozatát, az elnapolási inditvány scrán Attlee őrnagy a munkáspárti ellenzék nevében megnyitotta a külügyi vitát. , . , . - ^ miniszterelnök római látogatása - mondotta Attlee azt bizonyítja, hogy az ulasz néptömegek több viszonyt kivannak az anrol néppel. Mi is jobb viszonyt kivánunk a népek között, de az államfórfiák megbeszélései nem jártak eredménnyel. Attlee itt hosszasan foglalkozott a spanyolorszári állítólagos olasz beavatkozással s a franciá-olasz viszony kiéleződésével, azzal vádolva az angol.kormányt, hogy c ' ' . * magatartásával a támadást bátorít ja. Ml leayen Spanvolorszár jövője a háború befejeztével? - kardi. Eqy országot területi hódítás nélkül is idegen befolyás alá lehet hozni. Súlyos következménnyel járna Angliára és Franciaorszr'ara nézve, ha Spanyolország ayl jhatalmak fü?<-venye lenne. (JLengely/ Chamberlain miniszterelnök Attlee támadásaira felelve kijelentette, hogy az angol kormány Spanyolországi politikája kezdetiőL fogva helyes volt. A mostani pillanat semúi^esetre sem alkalmas annak megváltoztatására. Világos, hogy a spanyol kormány oldalán való beavatkozás csak akkor változtathatná meg a helyzetet, ha rendkivül nagymérvű volna. - látom - folytatta Chamberlain - hogy a spanyol helyzet e pillanatban nem fenyegeti Európa békéjét, de ha szakítottunk volna a benemayatkozás politikájával és jelentékenyebb beavatkozás történt volna a spanyol köztársasági kormány érdekében, . a béke veszélyben forgott volna. Anglia, a szigorú pártatlanság politikáját követi. Azért nem adtuk meg a hadviselői jogokat Franco tábornoknak, mert ez a háború nem puszta spanyol polgárháború, hanem bonyolultabbá teszi azvt az idegen hatalmak beavatkozása egyik vagy másik oldalon. Az ellenzéknek nincs igaza, midőn előre . hangoztatja, hogy nem hiszi, hogy Mussolini és Hitler betartja szav^at. Mussolini es Ciano újból biztosítottak bennünket Rómában, hogy a háború befejezése után semmit sem kivannak Spanyolországtól. /Folyt, köv, /