Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-31 [0434]
o- Za/Dn A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház együttes bizottságai kedden délelőtt Péchy Lászlő elnöklésével folytatták"a zsidók közéleti ás gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter és Antal István államtitkár vett részt az ülésen. Knob Sándor szerint már az első zsidójavaslat is meszszemenő elkanyarodást jelentett a katolikus felfogástól és bizonyos gazdaságpolitikai alapelvektől is, amelyek a gazdasági élet működésének legfontosabb törvényei voltak, de nem bolygatta az emiitett törvényszerűségeket olyrn mértékben, hogy a gazaasági élet mélyreható nagy zavarai állhattak volna elő. Az első íavaslat vitájában nem vett részt, mert meggyőződése szerint is az az aránytalanság, amely az elmúlt évtizedekben a gazdasági életben a zsidóság javára és a keresztény értelmiség hátrányára kialakult, egészségtelen, előbb-utóbb bizonyos társadalmi feszültségeket idéz fel és ez írt helyes az ilyen feszültségek keletkezésének elébe vágni. A második javaslattal kapcsolatban azonban a gazdaságpolitikus nem helyezkedhetik erre ^z álláspontra, mert a iavslat nyolckilencszázezer ember sorsihoz nyul hozzá. A javaslat indokolása nem higgadt társadalompolitikái tanulmány, napirendre tárt a zsidókérdés sok olyan vonatkozása felett, amelyeknek alapján a közvélemény másként Ítélné meg a kérdést. Nem emlékezik meg arról, hogy a zsidóság javára kell betudni hitel szervezetünk megteremtését s nem emlékezik meg arról a szerepről sem, amelyet a zsidóság a magyar ipari szervezet .... megteremtésében töltött be.líem látja az országban azokat a politikai erőket, amelyek a kormány zatot kényszerűen és kivédhetetlenül a gazdasági radikalizmusnak erre a vonalár" vitték. Az ország gazdasági érdeke szempontjából a javaslat elhibázott konceptus. Ha a közhangulatról beszélnek, ennek felidézésével kapcsolatban nem lehet a kormányzatot felmenteni a politikai felelősség alól. Az ország hosszú évek óta komoly belső feszültség légkörében él, aminek egyik oka az, hogy nálunk a nemzeti jövedelem értéke nem kielégitő, a másik pedig az, hogy a nemzeti jövedelem eloszlásában bizonyos írétegek részesedésénél nagy aránytalanságok vannak. A falu népének keresete évi át_ lagban nem több mint 400 pengő, az ipari munkásság fejkvótája pedig 1.300 pengő körül mozog. A feszültság harmadik oka az, hogy a '. * szociális juttatások értékénél is hasonló* aránytalanság van.ű városi és az iparban foglalkoztatott lakosságnak a szociális juttatásokból ki számitható fejkvótája 40 pengő körül mozog, a mezőgazdasági munkásságnál azonban csak 7-8 pengőt tesz ki. Mind belső, min.', külső poliitikai szempontból az ország gazlasági erejének gyarapítására^van szükségünk, a íavaslat azonban épen'az ellenkező irányban" halasi. A gyáriparban a javaslat következtében az előirt négy, illetve két és fél év alatt 16-18.000 embert kell leváltani, állitja azonban, hogy ezek leváltása nem történhetik meg. mert nincs ennyi ember és nincs ennyi alkalmas ember. Számolni kell azzal is. hogy annak a 6-700,000 embernek, akit a javaslat érint, a fogyasztásból való kikapcsoló.'ása a legsúlyosabb következményeket fogja eloilézni* Gvéneiteni fogj^ a javaslat ipari életünket részben az emoitett leváltással,"részben a. folvasztás csökkenésével s ennek következményeként értékesítési többletek fognak jelentkezni a mezőgazdasági termelésben. A javaslat ui fogalmat teremt:a zsilóvállalat fogalmát. Ezek a vállalatok az a;.ott politikai légkörben nem folytathatják majl működésüket s természetszerűleg piacra kerülnek és olyan érdekeltségek is kinyújthatják feléjük kezüket, amelyeknek térfoglalása a magyar gazdasági életben nem kívánatos.
