Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-29 [0434]
Má/Szt /Rá Hz Jenő Miskolcon 2 folytatás/ Tudnia kell minden magyar enbernek, hngy mi itt nem le he tünk senkinek séma jobbágyai, nem Je te tünk senkinek szolgái vagy uszályhordd zór\Mi itt a Kárpátok medencéjében csak urak lehetünk /Éljenzés/ és más nemzeteknek csak egyenlő jogú es egyenlő kötelességü barátja Ihetünk vagy másoknak becsületes, lovagias ellenfele. Tudnia és vallania kell minden magyar embernek a legnagyobb elszántsággal és legnagfcbb áldozatokra késszé® azt hogy az öncélú, iuggetlen magtár állam volt a 7 régi magyar él* alapja és csakis ez lehet az uj magyar élet alapja is. Tudja eztaz egész világ és tudják különösen a mi nagy baráta .ink: líémetorszag, Olaszország és Lengyelország. /Hosszantartó taps és éljenzés/ és hirdetik; nélkülünk vagy ellenünk itt politikát nem lehet jjs inalni. Tudják ezt szomszédaink is mert ezer esztendő történelme megta ;nitotta erre őket, de ha valam-" lyik nép nem tudná, vagy nem akarná ezt tudni, akkor ujabb ezer esztendő fogja őket erre megtanitani, Ilyen erős nacionalista öntudatot csak a tiszta, fajára büszke nemzedék teremthet meg. Ezért akarjuk fajunkat minden más behatástól, .idegen szellemtől, szokástői és gondolattői meg, tisztítani. Öntudatos tájvédelemre van sáikség. Ezt nem csak a tiszta-vér vonalában, hanem a magyar szellem vonalában is végre akarjuk hajtani. Küzdeni kell a népszaporodósért, harcolni kell az egyke ellen, bárdolni kell a gyermekhalandóság allén, harcolni kell a népegészségtan minden fegyverével a népbefcgsegek ellen és azoknak melegágya, a túlzsúfolt és egészségtelen lakások ellen,és harcolni kell mindenütt, az egész vonalon a szegénység leküzdésére. Ereznie kell minden magyaf embernek, Jegyen az akar városi 3a kő vagy külvárosi utcák, a faluvégi házak, vagy bogárhátú szétszórt tanyák lakója*., hogy van magyar testvére, aíci aggódó szeretettel figyeli életét, van aki gondját, örömét ünzetlebül megosztja vele és van testvére, aki gondozza, ápolja, na erre rászorul. Ebben az altalános magyar szeretetben nyilatkozik meg a szociális igazság országépitése. De gondoznunk kell a magyar testvériség egyszerű, becsületes, rátarti, de nem gőgös romlatlan Jelkét és kedéfySt is, annak minden egyes megnyilatkozását» Távol kell tőle tartani mindent, ami id egen, jelentkezzék az akár gondolatban, akar szóban, akár tettben, akár muzsikában, akár a szellem vonalában. Vitéz Ráaz <fonő nyugalmazott honvédelmi miniszter ezután rátért a fajvédelem kérdésére és ezzel kapcsolatban szegedi beszédének k itegc szitásoké pon a zsidóságról a következőket mondta: A zsidóság faj, amely sok ezer éves elkülönülésben élte a maga népi életét és élte a maga vallását. Epen azért tudott mindenkitől el különülni,mert az elkülönülést a vallási szabályok határozzák meg és paranosoljak, Nem tartott soha és nem tart-ma sem szorosabb lelki kapcsolatot azzal a néppel, amelynek körében él, ,"*""*" . „ *• - '• t • Amennyire külsőségekben hozzásimul a vendéglátó néphez, annyira nocrtud össze hasonulni vele, Ezen nem segit az sem, ha felveszi a keresztség szentáégét.mert a keresztbég a fajtát megváltoztatni nem tudja. Ezért lesz előbb-utóbb minden népnek terhére a zsidó.3!bág,mort külön utjain jár lelkiségének leplezésére erősen ' ZL . túlozza a vená'.glátó-nép egyik vagy másik sajácbságát, vágyát, vagy politikai gondolatát, ha hozzátesszük, hogy a gazdasági életben gatlás nélkül terpeszkedik ós csak a maga hasznát keresi minden más fajtával szemben, akkor nem csodáljuk, hogy a világtörténelemben végül is minden nép egyszer vagy többször ki akarta magából tessékelni ezt a fajt vagy legalább is el akar tüle különülni. /Folyt, köv,/