Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-28 [0434]

Y Hb/Ho/Wa P á r i s, január 28./Havas/ Reynaud pénzügyminiszter szombaton este beszédet mondott a francia rádióban. Bevezető szavaiban utalt előző rádiób\eszédeire, amelyeket november 12.-én^ a pénzügyi tárca vállalása után, majd két héttel később, az általános sztrájk előestéjén mondott. Leszögezte azután, hogy Franciaország ma erősebb, mint három hónappal ezelőtt. Tényként lehet meg­állapítani, hogy Európában ma egy pénznem van, amelyhez menekülnek; a frank, Ennek bizonyiteks, hogy a Francia Bank az egyetlen jegybank, amely most aranyhoz jut. A nemrég visszatért tonnákra menó aranymennyiség lehe­tővé teszi Franciaországnak, hogy 500 repülőgépet vásároljon külföldön. Bízvást el lehet mondani, hogy Franciaország aláírása Európában a leg­biztosabbnak bizonyult. u A miniszter hangsúlyozta ezután, hogy "kincstári prob­léma/, nincsen, mert Franciaország október 28.-a óta meg tudott felelni minden rendes kötelezettségének, amelyeknek összege 12 milliárd frank volt. /Folyt.köv./ Pp kí/Áí/M Varsó, január 28./Lengyel Távirati Iroda/ A lapok esti kiadásai nyilván sugalmazott cikkekben ösz­szefoglalják a lengyel külpolitika alapelveit a nemet birodalmi külügy­miniszter legutóbbi varsói látogatása. Beck lengyel külügyminiszter es Bonnet francia külügyminiszter nyilatkozatai és Beck'külügyminiszternek a Daily Telegraph számára adott nyilatkozata fényénél. A cikkek megálla­pítják, hogy ez a politika az európai béke javára értékes hozzájárulást jelent. Lengyelország a külvilággal való kapcsolatait három lényeges alap­elvre fekteti: jóviszony a szomszédokkal, a szövetségek lojális betartá­sa, határozott ellenzése minden olyan Lengyelországgal kapcsolatos hatá­rozatnak, amelyet részvétele nélkül hoztak. A Beck Külügyminiszter leg­utóbbi nyilatkozatában körvonalazott alapelveket nemrégiben tettek -tó szemléltették. Először is a Bonnetva.l együttesen tett nyilatkozat, melyet Bonnet az egész kamara t helyeslése mellett/ beszédében kiemelt, újból meg­erősítette Franciaország hűségét Lengyelországgal szemben vállalt kötele­zettségeihez, Azután a csoh-szlovák válság következtében feszültté vált lengyel-szovjetorosz viszony rendezése; a megnemtámadási szerződés ünne­pélyes, közös, a szomszédi kapcsolatok változatlan alapjává való nyilvá­nítása ós közvetlen ezután kereskedelmi tárgyalások megkezdése. Vogul pedig a berchtesgadeni és müncheni eszmecserék, amelyeket Ribbentrop var­sói látogatása ratifikált, eltávolították a lengyel-német kapcsolatok ég­boltjáról azokat a fellegeket, amelyek a középeurópai válság megoldása ide­jén feltornyosultak, amikor az események száguldó irama nem engedte meg megfelelő módon a német-lengyel közvetlen kapcsolatok esetleges megszi­lárdításának figyelemmel kisérését. A külföldi rémiátók hasztalan t igye­keztek, hogy a német-lengyel jóviszony végét és Kelet lángbaborulását el­hitessék, ennek épp az ellenkezője történt. A kelet felé való "Drang" nem történt meg, ezzel szemben a lángbaborulás Nyugatot és gyarnpti érdekeit fenyegeti. Lengyelország és Németország világosan megnondták a világnak, hogy őszintén bekében akarnak élni és az élet által feltett kérdéseket a — belátás és a kölcsönös megértés szellemében akarják rendezni./MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents