Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-28 [0434]

0 la/Ko /?ro d o m o : A t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk a kassai törvényhatósági bizottság közgyűlésén elhangzott beszédeket. Keretet kesobb adunk. f. t P„ \*/ ¥: Borbiró Ferenc dr, főispán elnöki megnyitójában többi között a következőket mondotta; - Mély jelképes jelentősége van annak, hogy az első sora­kozó ebbe a patinás terembe hivott bennünket egybe. Ide, ahol,Rákóczi városa közel 600 éves szabad királyi önkormánvzatának előző, három év­századon átnyúló korszakát leélte. Az ősi hagyományok nyomdokain jár­tunk akkor is, amikor első utja az újjászületett tőrvényhatóságot az Isten házába vezette. Buzgó lélekkel hálát adni a Gondviselésnek, hogy ezt a napot megérni engedte. Megújítani az annyiszor elsőhajtott, az annyiszor zokogásba fullt fogadalmat: vállaljuk a magyar sorsot, rójuk a magyarság göröngyös útját, csak add Urunk Istenünk, hogy újra szabad magyarok lenessünk! Mindenki tudta, hogy csonkaor szagban nem le­het teljes az élet, hogy fárad s-gosabb munkának gyérebb ott a gyümölcse. Mégis vágytunk, sóvárogtunk i magyar kenyér után, amely - ha egyelőre kisebb is - Ízesebb, táplálóbb a szabad levegőben. - Ebben a teremben első szavunk a ' : bensőséges köszö­neté azok irányában, akik a Gondviselés kiválasztott eszközeiként szép álmaink egyik legszebbikét váltották valóra, - hódolunk a Német Birodalom Világtörténelmet iró vezére előtt, aki hatalmas népének bámulatos újjászervezésével barátainak sorsára is döntő hatást gyakorolt. Mélyen meghajlunk az olasz nép nagy­ságát előtt még csak nem is sejtett mértékben kiteljesítő Duce előtt, aki felelős államvezetői hely/ről elsőnek állt a magyar igazság mellé s -kinek szava elhatározó lett nemzetünk történetében. - Hagy melegséggel emlékezünk az államférfiakra, akik a két baráti nagyhatalom megértő támogatását vért annyiszor és oly bő­ven áldozott hazánk nagy áldozatok nélküli diadalává tudták kitermelni. A bécsi tárgyalás magyar képviselőire: Kányára és gróf Telekire. A bécsi tárgyalás eredményét a rádió hullámain közlő vitéz Irnrédy miniszter­elnökre, aki azon az örökké emlékezetes november 2.-án azzal, hogy az utolsó helyen, de ilyként kiemelve adta hírül: " és Kassa a miénk!" - mindennél éitesebb tanúságát adta, hogy Kassa visszaszerzése a magyar kor,ánynak menny ire szívügye volt. - Büszkén emléivezünk a november 11,-i kitürietésre, amikor az ország nagyjainak és kiválóságainak élénl . városunkba maga a Főméi­tó ságu Kormányzó Ur tartotta bevonulását. Hitünk és reményünk, hogy bölcs országlása, amely Szegeden oly nehéz viszonyok között indult meg, nem Kassán érte el : 11 zenitjét. A íőispán ezután hálásan emlékezett meg azokról, akik a hosszú megpróbáltatás alatt a tövises magyar sors öntudatos hordozói voltak; akik a magyarság tántoríthatatlan harcosainak bizonyultak. A sok ragyogó név"közül most csak egyét emelem ki, azét, aki már nem lehet jelen, de akinek szelleme mindig közöttünk fog élni. 3z a név már nem is név, hanem fogalom közöttünk: gróf Esterházy János. A főispán a továbbiakban utalt arra, hogy milyen volt Kassa helyzete a cseh-szlovák impérium alatt, majd megvilágította Kassa mostani életlehetőségeit és vázolta a város feladatait, /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents