Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-27 [0434]
OL Szt New Yorkból jelentik: A "Windsori herceg amerikai barátai" cimü társaság megtartotta New Yorkban első lakomáját, amelyen száznál több nő, a jelenlévők 80 o-a vett részt. Mrs. Lewis Stuyvesant Ohanler gazdag newyorki társaságbeli nő, az egyesület elnöknője, hosszabb beszédben kijelentette, hogy az egyesület "mint szellemi testőrség védi a herceget a sötétség hatalmai ellen". A-társaság kábeltáv iratot küldött a hercegnek, javasolva, hogy nevez® k ki "a világ demokráciák első béke államtitkárának' és nemzetközi nagykövetének, az emberiség igaz barátai képvisolőjenok./MTl/ OL Szt Londonból jelentik: ^ A kincstári hivatal kimutatása szerint a világ arany készletének 58 3-a az Egyesült Államokban van. A többi nemzetek a világ aranykészletének következő hányadát birtokolják: JLnclia 11 1», Franciaország 10 % x Hollandia 4 J», Belgium 3 f, Svájc 3 í t Argentinia 2 T, Svédország 1 % % India 1 %. /MTI/ ŰX Szt Tokióból jelentik: A japán közönség az aranybeváltási hadjárat során 180.000.000 pengő ért élűi airanyat szolgáltatott be a pénzügyminisztérium aranybeva-ltó állomásainak a kínai hadmüveletek költségeinek fedezésére. t A beszolgáltatott aranymenhyiség egyharmada Fórmosa lakosságától származott. A felajánlott aranytárgyak közt számos múzeumi értékű ősrégi japán edényeket, teaüstöket és csészéket, egész teázó-készleteket,, boros palackokat és kupákat és régi arany pénzetet találtak. Volt közöttük sok szerényebb értékű aranytárgy • is , igy melltük, csattok, jegygyűrűk, pápaszerakeretek, söt aranyfogak. /MTI/ 0L Szt New Yorkból jelentiki i * i u oAA A ^n S í oni , ] v en ? őrsé § Q & nyomdában tartott házkutatás során lefoglalt 300.000 torzképet, melyek Roosevelt elnököt ábrázolják és melyeket epy Bostonban tartandó nagy ellenzéki lakomán kellett volna forgalomba hozni. Timility redőrfőparancsnok kijelentette, hogy a torzkép "olyan gyalázatos és szöméremsértő támadás az államfői méltóság ellen, ^oe^rajzolóját minden más országban egyenesen a vérpadra küldték volna". 01 Szt Londonból ie lentik: Korda Sándor, ismeri magyar filmvállalkozó, Hollywoodba érkezve kijelentette^ hogy 1939-ban két nagy filmet készit Hollywoodban. Az "Arábiai Lawrance" cimü nagy történelmi filmen kivül,amely "Arábia Koronázatlan Királya élettörténetet örökiti meg, nemsokára megkezdi az "Őserdők Fia" /Junglo Boa/ cimü film készitését, amelynek szövegkönyve Rudvard Kipling müve után készül. /MTI/