Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-27 [0434]

Jurosek Béla utal arra, hogy ha minden zsidó ugy gondolkodott volna,mint Bródi Ernő, nem került volna sor a javaslatra. A zsidóságnak kötelessége lett volna meglátni azt a veszéfyt, amelyet az erős beözönlés hoz magával és tiltakoznia kellett volna ez ellen. Ninos senki, aki egyesek tragédiáit ne a legnagyobb egyetértéssel nézné, de lehetetlen eltekinteni azoktól az általános problémáktól, amelyek a zsidókérdéssel összefüggően mindenki szeme előtt vannak. Természetes, hogy védekeznünk ke 11 a zsidóság gazdasági fölénye ellen. í zsidóság 1848-tól 1914-ig a nemzet javaiból olyan részt ragadott magához, hogy meggyőződése szerint ez a kérdés háború nélkül is felmerült volna már. A naboru után a zsidóság is a magyar társadalom többi rétegeivel egyformán csaknem teljesen vagyontalanul állt, de pár év múlva újból olyan vagyoni eltolódás következett be a zsidóság javára, hogy a mezőgazdaságot például csak a védettségről szóló törvénnyel lehetett megmenteni. Hogy van-e zsidó szolidaritás, vagy sem, arról éppen azok nyilatkoztak a legjobban, akik a törvény következményeképpen Külföldi, belföldi, sőt világbojkot tot helyeztek kilátásba. A javaslat a korm-ány tervezete, s a legalkotmányosabb megoldási mód. ha a bizottsági tárgyalások után esetleg változtatásokra módot ad a kormány. Ha nem ezt tenné, hanem azt mondta volna, hogy ugy kell a javaslatot elfogadni, ahogy benyújtotta, diktatúráról beszélnének. A zsidókérdést már igen sok oldalról megvilágították. Azt, hogy a zsidóság fai, már élettanilag eldöntötték. Hiába L akarják ráfogni arra, aki nem zsidó, hogy zsidó,^viszont, s ezért lehetetlen ráfogni a félzsidóra azt, hogy zsidó vagy magyar, mert se nem egyik, se nem másik, hanem félzsidó. Adott dolgok ezek, amelyeken hiábavaló a vitatkozás. Azt mondják, hogy az ország megrázkódtatáson fog keresztülmenni. Gondolja valaki, hogy a mai állapot tovább fenntartható? A javaslat csak első lépés az uj magyar élet meginiitá sa céljából, utána következik a fp lábirt okpolitikai törvény, majd az adóreform, a részvenyjog reformja s a törvényalkotások egész sorozata, amelyek a munkának megbecsülést, a munkásnak megélhetést, a magyar nép többségének jobb létet hozhatnak. A javaslat nem akar mást, mint a ZSLdóságot számarányának megfelelő lehetőségek közé visszaszpritani. Nem igazságtalanságot akpr elkövetni, hanem az előállott igazságtalanságot megszüntetni. Szerzett jogokról beszélnek, de kérdezi, néma legerősebb belenyúlás volt-e a szerzett jogokba, amikor állami tisztviselőket B.-listára helyeitek, végkielegitettek. íItalában vannak-e olyan szerzett jogok, amelye ne k ereje nagyobb a társadalom biztonságánál s az állam javánál? Sok szó'hangzik el arról, hogy mi lesz a zsidótörvény meghozatalának következménye, de keveset hallani arról, hogy mi lesz a következménye a meglévő feszültségben annak, ha nem hozzuk meg a zsidótörvényt. Nem gondolja-e a zsidóság, hogy a törvényes intézkedés,bárme nny ire életbevágó is, sokkal kedvezőbb és jobb, mintha a megoldásban az utca érvényeHa szükségét látja valaki annak, hogy a zsidótörvény folytán kivándoroljon, a'kormány tegye ezt lehetővé s egy bizonyos összeget már előre utaltasson ki az illetőnek. L javaslat szükséges, elodázhatatlan és teljes egés zóben megvalósítandó. Nem vezeti különcködés senki, vei szemben sem, hanem a magyar faj szeretete s az a törekvés, hogs megóvjuk az országot olyan megrázkódtatásoktól, amelyek senkinek sem lehetnek • kellemesek. /Folyt, köv./