Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-26 [0434]

• Kérte továbbá a külügyminiszterty amennyire lehetséges/koncentrálja energiáját a rutén kérdés; ' olyan megoldására, amely megfelel a magyar erdekeknek és hangoztatta a lengyel-barátság fontossáf

át, amelyet a külügyminiszter is mindenki által elfogadandó politiai realitásnak minositett. Miután az elnök felhivta a figyelmet arra. hogy az elnöki székből a bizottság legutóbbi ülésén már megemlékezett Kánya Kálmán érdemeiről, Eckhardt Tibor szólalt fel. Nagy örömmel veszi tudomásul, hogy Németországban a magyar helyzet megítélésében bekövetkezett a légkör magjavulása. Ezzel kapcsolatosan kifej^Jt^ette, hogy szükség van arz elvi megegyezésekre, amelyek nélkül a magyar-német viszonynak stabil alakulása nem volna biztosítva. Hangoztatta, hogy a szentistváni gondolat megfelelő érvény esUlésépélkül a kárpátok medencéjében tartós államalakulat nem képzelhető. Szükség van a kellő felvilágosításra abban a tekintetben, hogy a magyar szentistváni gondolatban semmiesetre se lássanak németellenes koncepciót,. A szónok szintén nem akceptálja a speciális maf

yar helyzetben a külpolitikai elvek terén a népi gondolat kizáróagosságát. A kisebbségek tekinteten feltétlen , Kívánalomnak tartja az államhűség megtartását, amellett azonban természetszerűen kész a kulturális és már jogos követelmények honorálására, s utal arra, hogy ivekkel ezelőtt éppen ő foglalt állást többedmagával az ilyen jel* legü kívánalmak teljesítése mellett. Beszéde végén kifejtóte/ hogy a magyar-német gazdasági viszonylatok előrelátó szerves rendezést igényelnek, ^römének adott kifejezést a magyar-olasz-jugoszláv kapcsolatok örvendetes fejlődése felett ás további előrehaladást óhajt magyar-lengyel viszonylatban. Végüo azt az óhaját fejezte ki, hogy a magyar közvélemény és a sajtó minél nagyobb mertékben kapjon megfelelő tájékozódást a külpolitikai kérdésekről és eseményekről. Tahy László az olasz-francia viszonya és a német gyarmati követeléseket hozta szóba és állást foglalt amellett, hogy Magyarország lehetőleg .tartózkodjék a nagyhatalmak vitáiban való részv ételtől. Hangoztatt

a^ hogy a hadseregnek mindenjáronValó fejlesztése elsőrendű feladat, (viszont •% A Turcsányi Imre } aki mint felvidéki képviselő először szólalt fel a magyar képviselőház külügyi bizottságában, kifejtette/hogy a páriskörnyéki b4keszerződések az etnográfiai elv hazug alkalmazása* val iöttek létre és különös játéka a sorsnak, hogy a cseh-szlovak vezető politikusok és a sajtó ix legutóbbi időkben kénytelenek voltak ugyanazt az érvelést szembeszögezni Németország, Magyarország és Lengyelország törekvéseivel szemben, mint amelyek annakidején Trianonnal szemben Magyarország hozott fel. Ezután v

itéz 3hvoy Kál

mán a ruszin kérdés historikumával foglalkozott, majd /gxzijCsáky István|külügyminiszter tüzetesen válaszolt • az elhangzott felszólalásokra és részletesen megfelelt valamennyi hozzáintézett kérdésre. Bethlen i

stván gróf viszonválaszában kifejtette, hogy teljesen osztja a külügyminiszter abbeli felfogását, hogy nagy német szomszédunkkal való viszonyunknak harmonikusan kell fejlődnie, o és mindazok, akik az ő felfogását valljákj szívesen helyezkednek Németországgal szemben a . teljes lojalitás álláspontjára, abban a reményben, hogy a külpolitikai helyzet tlnyleg olyan fejlődést vesz, hogy ez az álláspontjuk igazoltnak fog látszani. /Folyt. köv. /