Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-24 [0434]

t/W* " , ' s^T~y c Gu/Ho / Egyesitott bizottság ülése IV. folytatás / Rassay Károly ugyancsak személyes kérdésben szélalt fel s kérte Jaross minisztert, jelentse ki, hogy dr. Jaross Béla nem rokona s akkor meg kell állapítania, hogy ebben a vonatkozásban őt félrevezették. /Jaross Andor: Vagy elbfcq|zik a szavamat, vagy nem! Nem szoktam val tlant állítani!/ Giller János: Kijelentem, nem rokona! En ismerem, én neveztettem ki a rozsnyói katolikus korházba. / Vitéz Mecsér András utalt arra, hogy Rassay Károly a személyeskedés terére lépett és a miniszterelnököt következetlenséggel vádolta meg. Ha erről van szó, felemiiti, hogy 1920-ban az Ébredő Magyarok Egyesületének volt egporifeusa, aki akkor a zsidókat a temetőbe küldte s ez a korifeus Rassay Károly volt. A törvényjavaslattal nem jogi és nem szociológiai, hanem eugenikai szempontba! kivaVn foglalkozni rideg tudományos alapon* A zsidó szellemiségnek oka a zsidó fajiság. A Javaslatnak az az irányzata, hogy gyökeresen s^kit ' az asszimilációval és rátér a disszimilációra, az egyedül holy^ útra, amely az ezer-^éves magyar hagyományok töretlen egyenes útja-, Valahányszor .erőskezű uralkodónk volt, az mindig háttérbe szoritotta a zsidók térfoglalását. Mária Terézia volt az utolsó, aki ezzel a kérdéssel foglalkozott. 1867-ben,a recepció esztendejében voltak olyan zsidók is, akik[ellen tiltakoztak. A lateráni zsinat paragrafusai, (XJO azok a törvények, amelyeket ott hoztak 1670-ben, jóval szigorúbbat veltak a mi fajvédő törvényeinknél. A javaslat népcsoportnak nevezi a zsidóságot, ami azt is jelenti, hogy a zsidóság faj, mégpedig az egye-" düli európai faj, amely az utóbbi 70 évben egészen zárkózott állapotban élt és nem keveredett- Zárkózóttságuk odáig ment. hogy például sohasem téritettek; ezzel minden keresztény vallás foglalkozott, csak a rabbiknál nem fordult soha elő. A zsidó ősöknek halálos biztonsággal" mindig zsidó ivadékaik születnek, nincsenek régi és uj zsidó csalánok, minden család egyforma régi. A javaslat nagyon helyesen irja körül a zsidóság fogalmát; tisztázandó az az ütközési felület voln$, amelyen a magyar-és zsidóvérüség találkozik, tehát a félvérek kérdése. Az ideggyógyászat statisztikája szerint az ilyenek körülbelül tízszeresen vannak képviselve az idegszanatóriumokban, ami azt jelenti,hogy a természet törvényeivel ellenkező jelenséggel állunk szemben. A Budapesten nagyszámban élő félvérek ideggyöngeségére vezeti! vissza azt a pánikhangulatot, amelyéül t év szeptemberében megülte fuvarosunkat. A magyar falu ősembere klasszikus nyugalommal tért napirendre a várható veszedelem felett, Pesten pedig fajetetejére állt a társadalom Aliitja és vallja, hogy aki hisz és megkeresztelkedik, az keresztény, de a ma divatos erős icikeresztelkedés kifejezetten konjunkturális dolog , az izraelita vallású zsidók bizonyos " esélyetet látnak arra, hogy már a földi életben üdvözüljenek. Volt asszimiláció, de a zsidók asszimiláltak magyarokat. A javaslat helyes alapon indul, el, amikor a félvéroket a zsidókhoz sorozza, A helyes megoldás az volna, ha a törvény egyben határozottan megtiltaná a vegyesházassagoKat és szükségesnek tartaná törvényben kimondani n fajgyalazás büntetését is. Tapasztalati tény. hogy a törvénytelen gyermekek igen nagy százalékban magyar anyától és zsidó apától származnak s őket az anya vallására keresztelik s igy magyarokká válnak. Ezt a kérdést külön meg kell fontolni, mert bekövetkezhotik az is, hogy zsidók vadházasságban fognak élni magyar anyákkal, hogy igy gyermekeiket a magyarok köze iktathassák. A javaslatot mint az első igazán komoly és úttö

rő fajvédelmi javaslatot -lfogadja. /Folyt köv. /