Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-24 [0434]

Rassay Károly hangsúlyozta, hogy a javaslatnak minden szakasza nagy olvi jelentőségű. A javaslat gazdasági és külpolitikai szempontból is rendkivüli kihatású, olyan, hogy benyújtásával a kormány az alkotmányos élet minden tényezőjével szemben politikai és erkölcsi felelősséget vállal. Ezért szerette volna, hogy, ha vannak elhatározott módosítások, azokat a bizottság már az általános vita előtt ismerje meg, mert nem loyalis, hogy a bizottság tagjai olyan rendelkezésekkel szemben hadakozzanak, amelyek voltaképpen már túlhaladottak, mert a kormány elhatározta m^dositásukat. Ha az előzményeket nézi, ázt kell mondania, hogy soha olyan könnyenmü felfogásváltozás nem ' volt még a magyar politikában felmerült kérdésnél, mint éppen ennél, A miniszterelnök mint közgazdasági miniszter vállalta az együttes felelősséget az első zsidó javaslatért, amelynek kidolgozásában orjszlengé sze volt. Az első Javaslat bizottsági tárgyalása során az akkori' miniszterelnök azt mondot-ta, hogy vannak, akik sokalják a 20 százalékot, mert négyszerese a zsidóság aranyszámának s hogy ez nem jóhiszemű beállitás

t mert a közhivatalokban,a hadseregben, stb, a zsidóság egyáltalán nincs vagy alig és arányszámánál jóval alacsonyabb százalékban van képviselve, A második javaslat félredobja ezeket a megállapitásokat, amelyekre az elsőt építették fel. Az első javaslat tárgyalásánál mint érvet hozták fel, hogy au semmiféle közjogi hátrányt nem jelent a zsidóságnak, tehát a jogegyenlőség sérelméről beszélni nem lehet, a második javaslatnál pedig a jogegyenlőség kérdése már nem játszik szerepet/arról felesleges beszelni, mert ez a kérdés már eldőlt az első Javaslatnál, tehát senki utólag ne rekrimináljon. k javaslat a népesoport jellegével olyan intézkedést iktat be, amely a közjogositványok terén ajzs'iXXdóságo't egyenesen másodrangú osztállyá alakiíja és közjogi sérelmeiét állit fel. Az indokolás azt mondja, hogy változtak a viszonyok. Miben változtak? Az első törvény szövege és végrehajtási utasitása is a legnagyobb homályt hagyta a törvény végrehajtása tekintetében. Nem lehet 2t)0 milliós néptengerről beszélni, amely hasonló intézkedéseket tenne, som Jugoszláviában, sem Lengyelországban nem akarják a zsidóságot magánjogi vagy közjogi jogosítványok tekintetében háttérbe szorítani. A miniszterelnök szeptember elején bejelentette, hogy befejezést nyert a zsidóság helyzetének jogi szabályozása, novomberfien pedig ki jele ntVVet te, hogy a zsidókérdés centrális kérdés és a kormány bátran hozzányúl. Ha ez a párt követelése volt, a miniszterelnöknok^ aki erős egyéniség, vagy szembe kellett volna állnia a párt kívánságával, vajjry pedig le kellett volna vonnia a konzekvenciákat, A javaslat indokolásában zavaros és megcáfolt elméleti ' alapon felállítja a faji elméletet, ezt akarja belevrmi^Corpus' Jurisba. Azt mondják, az első javaslat nem erte el azt a pozitiv cél ját,hogy a keresztény ifjúságnak a gazdasági pályákon olholyezkedést biztosítson. Ezzel szemben, na megnézzük a lapok hirdetési'rovatait, nem találunk más, mint alkalmazottakat kereső hirdetésekot. Ezek a hirdetések mind keresztény mérnököfc, könyvelők stb-t koresnek, a javaslat tehát annak ellenére, hogy öitévre tervezték , máris elérte célját* A második javaslat nem gazdasági vonatkozású, hanem politikai. Hatszázezer állam polgár kiközösítését jelenti nyíltan a magyar nemzeti közösségből. Halálraitélése számtalan embernek, a ver milhoszának törvénybe iktatása, amely szemben áll a kereszténység alapgondolatával. /Eolvt. kov. /