Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-24 [0434]

A jogegyenlőség azt jelenti, hogy a törvényadta kereten belül kiki erőit, Képességét szabadon kifejtheti^ a kérdés csak az, hogy ez minő fegyverekkel történt, A jogegyenlőség érvényesülésénél az erkölcsi momentumnak is érvényesülnie keli s kérdés^ hogy ez egyformán érvényesül- e a zsidók és nem zsidók oldalán. A zsidóság erkölcsi felfogása más mint a keresztényeké s nem lehet a jogegyenlőség sérelme, ha azon az oldalon, ahol kevésbbé érvényesül az erkölcsi felfogás a gazdasági'és üzleti életben, ezt bizonyos intézkedésekkel akarjuk kiegyenlíteni. A zsidó tömeget különösen abban a munkaköri elosztásban, amelyben elhelyezkedett,a magyar gazdasági és társadalmi élet nem birja el. A zsidóság csökkenése az utóbbi ' 1 . Í években csak lélekszámban mutat- * kőzik: a gazdasági téren nagyobb az előretörés, mint korábban volt. A javaslat nem támadja meg annyira a zsidóság életlehetőségeit, hogy fel' tétlenül kivándorlásnak kellene következnie, bár kivánatos volna, hogy igy legyen. Ha a keresztény ifjúság át tudja képezni magát azdasági pályákra, miért ne tudná a'.zsidoság is átképezni magát más foglalkozási ágakra. Kétségtelen, hogy ilyen nagy társadalmi reform nincs zökkenő nélkül, de ennek nem kell olyan nagynak lennie, áaogy a nemzet ne birná el. Ennek azonban első feltétele, hogy a zsidóság alkalmazkodjék és ne tegyen semmi olyant, ami megbillentheti az állam gazdasági egyensúlyát. Ellenkező esetben a kormányzatnak elég erővel kell rendelkeznie ahhoz,'hogy minden visszaélést megakadályozzon, még drákói intézkedésekkel is* A magyarság rendelkezik kellő számban szakerőkkel, megfelelő embereket tud állítani a kellő helyre; hiszen hány magyar tehetség'vándorolt ki azért, mert zsidó vállalkozásoknál nem tudott elhelyezni. Tiltakozik az ellen az állitás ellen, mintha, a javaslat idegen nyomásra készült volna: belügyeinkkel senki sem törődik: a törvényt ugy alkotjuk meg, ahogy arra a mi viszonyaink mellett szükség van. Történeti példák" szólnak amellett, hogy a magyarság már a régi időktől állandóan védekezett a zsidósággal szemben, «aga is jobban szeretné, ha a zsidóság politikai jogainak megszoritása más formában öltene testet, tíi lehetne ondani, hogy az 1830, vagy 1840 előtt már itt lakott zsidóság teljestogu magyar állampolgár, a többi pedig csak magyar honos és nincsenek politikai jogai. Az az aggodalma, hogy ez a javaslat sem gog teljes megnyugvást hozni, mert na valamiképpen nem biztositjuk a ve3>tisztaság kérdését, a vérkeveredés ellenőrizhetetlenül burjánozhat tovább. Igen sokan lesznek,akik ezt a kérdési fogják előtérbe állitani s ' ezéit nem fog a zsidó javaslat nyugvópontra jutni. Méltányosnak tartana, ha. a tűzharcosok, . ' Ix hadiözvegyek, árvák és hadirokkantak naf

yobb figyelenben fészesüln ének és mentességet kapnának azoknak a tüzarcosoknak és hadirokkantaknak ivadékai is, akiket Magyarország területén soroztak be, . /Polvt. kóv. / o- J/m/Vv Nagykanizsa, január 24. . Zákány községben Torma Sándor épitőmester összeveszett a feleségével. A veszekedés hevében előrántotta revolverét és kétszer rásütötte az asszonyra, Az egyik golyó talált és Tormánét a nyakán életveszélyesen megsebesítette. Az asszonynak védelmére kelt édesapja ^ Honfi János vasutas, akit Torma revolvere agyával fejbevert. A dühöngő emöEr azután szobájába rohant és borotvával összevagdosta magát. A revolverlövések aajára összefutottak a házbeliek és értesítették a mentőket, akik a sebesülteket a nagykanizsai kórházba vitték. Torma Sandorné állapota életveszélyes; férjének sárülései is súlyosak./MTI/