Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-23 [0434]
Mindaddig, amig ennek a két e/lvnek séreImét meg nem szüntetik, a javaslatot nem fogadhatja el. Beméli, hogy a tárgyalás során megváltozik a helyzet. Krüger Aladár rámutatott arra, hogy a zsidóság olyan mértékben özönlött oe az országba, amit a keresztény magyarság nem tudott asszimilálni. Husz év óta nev6 lik a kere s ztény értelmiségei a gazdasági pályákra, nem kell tehát attól félni, hogy megfelelő számú keresztény értelmiség nem -állfrende lke zésre . Az ügyvédi pályán sem kell aggódni azért, hogy a kere'sztény ügyvédség nem tudja ellátni az ügyvédi szolgálatot s hasonló a helyzet az orvosoknál és a mérnököknél is. Ha keresztény szempontból aggály merül fel, kéri a kormányt, mérlegelje mind a katholikus, mind a protestáns egyházfők aggályait , Maga sem kivánja a zsidóság számát ok nélkül szaporitan i, de mindenkinek össze kell fogni azosnak kiküszöbölésére, akik a nemzetbe beolvad ni nem tudnak. A javaslat ezt a célt szolgálja, s ezért mint a magyar nemzet jövő élniakarásának egyik biztos alapját örömmel elfogadja,. Farkas elemér szükségesnek tart ja a zsidókérdés megoldását épen keresztény szempontból, a javaslatot azonbai még a tárgyalás alapjául sem tudja elfogad/ni. Attól tart, hogy a javaslat olyan viharokat idéz fel, amelyeket nem tudunk kivédeni s amelyek kárát hosszú' időn keresztül nem tudjuk helyreállítani. -Nem járulhat ho2zá, hogy közjogi szempontból, faji alapon - . különfcéget tegyünk államipolgár és állampolgár között. Térjünk az egyedül helyes, méltányos és jogos alapra, az állampolgári jogalapján történő elbírálásra. Csa/£ azt ruházzuk fal állanpolgári jogoKkal, akinél ezt jónak látjuk s csak attól követeljük meg az állampolgári kötelesség teljesítését, akit arra érdemesnek tartunk. A megoldás szerintem az legyen, hogy azoknak utódai, akik már 1848-ban itt laktak, illetőségük, esetleg állampolgárságuk v olt, minden korlátozástól mentes állampolgárok legyenek , azokra s azok utódaira pedig f akik 1848 és 1914. között szereztek állampolgárságot vagy egyébként szivárogtak be, a köz-r jogi . '-Ja kivet elével tartsuk fenn azokat a korlátozásokat, amelyeket a javaslat tartalmaz. Az 1914 óta az ország területén lakó zsidóktól vonjuk vissza az állampolgárságot s utasítsuk ki őket az ország területéről, akár áttértek, akar nem. Ha ezt az egyetlen járható utat követjük, akkor a vallás és közjog szempontjából fennálló mindé a aggály eloszlik s gazdasági téren elérjük azt, amit elemi' kivonunk. vitéz Benárd Ágoston meggyőződése, hogy ha negyven évvel ezelőtt hoztunk volna ilyen törvényt, nem értük volna meg a kettős forradalmat és az ország feldarabolását. A magyar történelem azt mutatja, hogy a zsidó népelem nem olvad bei a nemzet testébe, bizonyára azért; mert olyan eiőteljes ! örténeti öntudata van, amit más nemzetével nem cserél fel, A keresztség szentsége senkit nem tesz magyarrá. A javaslatban a kereszténységnek és a vallásnak szerepe egyáltalában szóba sem jön, cs?k arról van szó, hogy a magyarság felsőbbség ét mentsük meg egy idegen népelem felsőbbségéivel szemben. Vitéz Makray Lajos az egyház, a katho]icizmus álláspontját kivánja röviden és határozottan leszögezni azoknak a tárgyalásoknak alapján, amelyeket a legilletékesebb tényezőkkel folytatott. A javaslatnak az a rendelkezése, amely szellemi és gazdasági téren vissza akarja szorítani a zsidóságot, teljese n elfogadható. , ' • ' ' . " ' ; HtjIrtMttj ' »•%
