Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-23 [0434]

Mindezeknek a szempontokra k figyele mbevéleevel a következő megfontolás oka t a janija a kormánjjak. Mondják ki, hogy téliesen egyenjogú az a zsidó, akinek c saraddá 1848 előtt itt volt vagy 1868 óta itt van és bármilyen időpontban kikeresztelkedett. Egyenjogú legyen az is, aki 1914 előtt keresjtbelkedett ki, azok pedi n, akik nem keiB sztelkedtek ki, de régebbi idő óta, mond juk második generáoióban élnek itt, bizonyos előnyben része sül je re k gazdaság i téren azza 1 a százalékos aránnyal szemben, amelyet a jav 8B lajt nagyon szűken szab meg. Egyen jogos i tani kell azokat is, akik vegyes házasságból származtak, s aMk akár a királytól, akár a kormányzotól kitüntetésben részesültek, aki s tudományos akadémiának, a Pet őfi-Tár saságnak vagy más irodalmi társaságnak tagja, aki egyetemi tanár vagy egy etem "di s zab ktora, aki külföldön magas kitüntetést kapott Magyarországon kifejtett . müködésé-ert, akit a Tudományos Akadémia, valamely müvoszeti akadémia, a Petőfi-Társasig vagya Műegyetem tanári kara arra érdemesnek ítél. Ha a javaslatot simábban akariuk keresztülvinni az életben,, akkora gazdasági téren meg kell maradni a husz százaléknál, ebool tizenöt százalékot kell adni azoknak, akik legalább 1868 óta itt vannak, hirom százaltkot a katonai kitüntetettemé k és két százalékot a többieknek. Nem lehet azt kívánni, hogy az a zsidó suszter, aki egy kisüzemben ket fiával dolgozik, bocsássa el az egyiket azért, 4* hogy keresztény ifjút vegyen fel, azt sem szabad megtenni, hogv a zsidó apjának iparigazolványhoz kötött üzletét ne foLtflfchassa . Közjogi vonatkozásban legfe ljenb két intézkedést fogadna el. Az egyik az, nogy a kötvetlenül bevándoroltnak ne legyen válarzfójoga, hanem osak az utánakövetkező generációnak, amely már itt nevelkedett esj- t iskolában iáit, a másik, hogy a vármegyékben es a városokban a zsidók virilizmusat szűkítsük meg olyan értelemben, hogy ne legyenek nagyobb számbsn a virilisták között annál a százaléknál, amilyenben az illető város területén élnek. Kérte a kormányt, hogy mérlegelje és honorálja az által? felvetett szempontokat, •A'rwj^J^aÁ' Szeder János az első zsidótörvény eredményei szempontjából hivatkozott azoknak az eseteknek százaira, amikor az első zsidótörvényt nem voltsk hajlandók már betartani, majd utalt arra, hogy a nyugodt, komoly és tárgyilagos vita hivatott arra. hogy olyan komoly érvekkel alátámasztott szempontokat vessen fel, amelyeket a kormány talán figyelembe vosz. Gróf Bethlen István azt mondotta, hogy a javaslat tul- ^ licitálja az elsőt. Ilyen alapon az uj földbirtokpolitikai törvényt (ki-/«0 fogásolni lehet, mert nemrégiben hoztuk meg a telepítési törvényt. anfeTyről ugyancsak az a felfogás, hogy nem kielégítő és nem megfe le lő. Hogy gazdasági, szellemi és politikai szempontból szükséges a zsidóság vi sszeszoritása. kétségtelen a háború előtti és utáni esemén ve k alapján. Amikor a vállalatik 51.3 százaléka, a földbirtokvaeyon - a bérleteket is beleszámítva - 25 százaléka., a nemzeti jövedelem 25 százaléka zsidókézben v?

n> keresni kell az orvoslást a magyar fajta erdekeben. Az egyetemes emberszeretet épugy áthatja őt, mint Bethlen Istvánt, amikora zsidóság védelmére kel, de ezzel szemben áll az a zsidó erkölcsiség, amely nemesebb emberbaráti törvényekre elsősorban csak a saját fajtájával szemben köteles. A magyar ipart védelmezi olyan mértékben, mint Bethlen István tette. /Folyt, köv./