Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-23 [0434]

Gu/Ho / A zsidójavaslat bizottsági tárgyalása; Z>, folytatás/ Bethlen István gróf hangsúlyozta, hogy a gyakorlati politikája gyakorlati élet, a gazdasági élet szempont iából kivan a javaslathoz szólni és nem fejtegeti a kérdést a jogegyenlőség elve szempontjából, mert az első zsiaójavaslat már frontáttörést jelent ezen a téren s nem tartozik a gyakorlati politika feladatai közé, hogy egy régi front hegyreállitágat kívánja vagy pr°bálja meg, amikor erre semmi kilátás sincs. Nem győzte meg az előadónak az a fejtegetése, hogy félévvel az első zsidoiavaslat után ujabb javaslatra van szükség. Nem áll az, hogy Európában 200 millió ember hozott ilyen törvényeket. Németország , majd Olaszország messzemenő zsidótörvényeket hozott, Európa többi országáról azonban ilyen értelemben beszélni nem lehet. A javaslat sokkal messzebb megy a Darányi-féle javaslatnál, egyes vonatkozásaiban- még a német törvényen is tuL-megy s ennek következtében összlakosságinak majdnem 10 százalékát érinti. Németországban a zsidóság/ ha jelentős szerepet töltött is be a gazdasági életben, óriási erejű német polgári társadalommal, német iparral és kereskedelemmel állott szemben, nálunk azonban más a helyzet s minden intézkedés eten a téren nemcsak a zsidóságot érinti, hanem gazdasági életünknek' bizonyos tereit, elsősorban az ipart és a kereskedelemét, a maga egészében. A javaslat reménytelen helyzetbe juttatja az egész magyar zsidóságot, mert jóllehet vagyonát nem veszi el, de minden életlehetőségét elV^agja. A magyar zsidóságon mély lelki megrendülés fesz erőt és ugy fogja fel a dolgot, hogy számára nincs más ut, mint vagyonának fokozatos likvidálása és a kivándorlás, ha erre lehetőséget nyújtanak. Ha a zsidóság likvidálni kezdi vagyonát, mindennek értéke teljesen elpusztul, a házbirtoktól az iparvállalatig s ha ez gyors folyamatban történik, olyan gazdasági válság all be, amelyei megküzdeni nem lesz egyszerű és könynyü faladat. A falun is súlyos bajok fognak jelentkezni, mert az állatkereskedelem és bizonyos termeivényekkel való kereskedelem kizárólag a kiszsidók kezében van s ha ők likvidálnak, megnehezül a magyar paraszt sorsa, mert nem tudja majd állatjait értékesiteni. Ez a jelenség egyik ás másik vidéken mar mutatkozik is. / , A nagyiparban olyan szakerők vannak . akik ma semmiféle m°don nem pótolhatok. Ne gondolja senki, hogy nem fog bojkott jelentkezni velünk szemben a külföldön, mert máris jelentkezett. Egy sorát lattana / olyan leveleknek, amelyek az árajánlatot - jóllehet a piaci /az / viszonyok szempontjából teljesen mggfelel - a politikai ^iszonyokra való hivatkozással nem fogadják el.TSgész nyersanyag*el- látásunk elsősorban az ipari kiviteltol iügg, sőt bizonyos főkig ezzel függ össze még a búzaár is. Ha pedig ipari kivitelünk megszűnik, akkor az ipar által teljesített különböző fizetések, amelyek a buza árának fizetése fc szempontjából jönne^figyelembe, nem lesznek fenntarthatók. Ha*ez a folyamat komollyá válik, hamarosan külföldi vevők ielentkeznek maid az ipari papírokra, ami egyáltalán nem érdekünk. A teljes gazdasaga függést jelentené ez, aminek nyomában csakis a politikai függés járhat. E javaslattal gyakran nélkülözhetetlen embereket szorítunk kivándorlásra, a nélkülözhetetlen emberek legjavát, akik külföldön is ismerősek s könnyen elhelyezkednek. Évszázados fejlődés rendjé-ft tudtuk helyreállítani a magyar nemzet közjogi egységét s most megbontani kezdjük ezen a fronton. Azt a közjogi gettót , amelybe a zsidésagot akarjuk szorítani s amelyből ők nem kérnek, mások azonnal igénybe fogják venni abból a célból, hogy közjogi helyzetükben különálláshoz, a politikai életben pedig esetleg elöntő sser

epheg juthassanak. Iíolvt. köv. /