Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-23 [0434]
T\y. •— — ~ w » *«—* —— —• A.i ~* — /v/ r. * o- Ta/L . A Magyar Távirati írod a jelenti : A képviselőház közjogi, közgazdasági közlekedésügyi, közoktatásügyi és igazságügyi bizottsága Ptcny László e lnöklestvel hetion délután együttes ülésben megkezdte a zs.idók közéleti ts gazdasági térfog lalásának korlátozásáról szóló törvenyia vaslat tárgyalását. A kormány rtszoről vitéz Imredy Béla miniszterelnök, Tasnádi -Hajgy András igazs-fcg.dgyminiszter, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi minisztor, Jaross undor tárcanélküli miniszter, báró Vay László minis i tere In öksegi , Antal István igazságügyi, Siolpa József vallás- ts közdktatásügy i, Törley tfaéjÁjdr kereskedelemügyi államtitkár vett reszt az ülésen. Az egyesitett bizottság az elnök javaslatára a javaslat előadójául Makka> Jánost vá>lasztotta meg, aki részletesen ismertette a t ö rv ény j avas la to t, Bemutatott arra, hogy az 1936. évi XV. törvénycikk szerint már megnyilatkozott a magyar törvényhozásnak azaz akarata, hogy a zsidókérdést, ennek gazdasági, szociális és szellemi kihatásait alapvetőnek ismeri el a nemzet jelene és jövője szempontjából; ezért ki akarja vonni a társadalmi elégedetlenség, az agitáció -és a politikai jelszavak világából, s a nemzet alkot mányo s múltjához méltóan törvényes uton kivan ja rerdezni. A javaslat indokolása rámutat arra, hogy az emiitett törvény megalkotása ota sok indok merült fel megvált ozvefcatására, mert végrehajtása a benne lefektetette a jelen javaslatnál kevésbé szigorú elvek következtében illuzíórius. De szükség volta javaslat" benyújtására a nemzeti társadalomban élő annak a gondolatnak, annak a helyes felismerés-^ nek biztositása és gy őze lemreiut tatása szempontjából is, amely két évtizeddiel ezelőtt indult el a forradalom viharában és megteremtette a keresztáay és nemzeti Magyarországot. Már a forradalmak uföp nagymértékben elterjedt a magyar értelmiség közgondolkodás ába/n a • [gondolat, amely" s a belőle kiteljesedő moder n naoiona lizmus közel kéüévtized óta irány- ' mutatója a mqgyar politikának és közéletnek. Ez a fajTgomdolat gazdasági és szociális vonatkozásban a nemzeti szolidarizmuson alapuló állami es társaaalmi rendet kivánja megvalósítani, ami azt jelenti, hogy fajtánk és népünk életéből ki kell küszőbö>lni mindazokat á soros jelenségeket es káros behatásokat, amelyek Ich. etet lenné teszik, hogy a történel/^i magyar nemzet a maga hivatását a kor színvonalán ts az ido parancsai szerint teljesíteni tudja. A nemzeti szolidaritásnak ez a gondolata el kell, hagy vesse magatdl a szabadversgyne k azt a gondolatát, amelyben a magyar nep es faj beim szabad, amelyben nem egyenlő esélyekkel és neu egyenlő távon indul. Ma annak a feladatnak kell'a magyar faj előtt állania, hogy minél előbb és minél teljesebb erővel maga vegye kezébe szellemi eß^^zdasági életének irányítását, mert ha másokra bízza, len arad a népek és fajok versenyében s az a nemzeti eszme, amelyet a raqgyarság kiteljesít, soha győzelemre ne/p jut. A zsidókérdés ielenvoltát a magyarság mindig erezte t megoldását mindig sürgette, legfe ljebb a polHife.i élet és az európai viszonyok nem voltak alkalmasak törvényhozási ut^n történő megoldás ár a«TRész let ose n ismertette ezután a törvényjavaslat alapelveit, g, hangsúlyozva, hogy a javaslat annak meghátárazásit, hogyfzsidó, telje-7rw/ sen é^s helyese n mer iti ki, m^jfl javasolta, hogy ötödik részként több - " szakasszal egészít sók ki a javaslatot, amely a zsidóságnak a f öld b irt ojtsál kapcsolatos kérdéseit rendezze* Eszerint mező- vagy erdőgazdasági ingatlant zsidó,élők közötti jogügylet utján;CS?k árverés vagy árverés hatályával magánkézből eladás során és csakis a hatóság engedélyével 4&djb$7 vétel' alapján, tov4)bá akkor szerezhet, ha a/ az ingatlant az 1924. éviTlI .t-yc. v. § ,-ának máso óik pont iában megjelölt célra szerzi meg.,vagy igazolja ,hcgy a megszerezni kíván t ingatlanr a kereskedelmi.üzlet folytatására van szüksége ésí) ' ha a meg szer: zni kiván£ingrtlan házhely coljára alkalmas, 6Ő0 .négyszögölnél nem nagyébb es ha a szerző igazolja, hogy házhelye vagy lakóházzal beépített inga tla na nincsen. fJ&U. ^ a <0 ^ 7 ORSZÁGOS le VELTÁR K.sz«kciá
