Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-23 [0434]
Igy tanítottuk mi ozt husz éven át. Mog tan itottuk az egyszerű embert arra, hogy egy:" nemzetet nem a vezető társadalom jelent i.Nom a kulturált emberek szellő mis égo^amely a nemzőt szellemiségét kizárólag 'kialakítja. A nemzet szempontjából az az értékmérő, hogy tehetségéhez merten ki mennyit hajlandó a nemzet oltárán áldozatiul odaadni. /Taps és éljenzés./ A nullámvölgyből fel kell jutni a hullámhegyre. Trianontői Münchenig, a bécsi Bclvcdcrc-kastélyig még csak kis ivet jártunk meg. Messze vagyunk még attól, hogy a hullámhegy űditő levegője csapná mag arcunkat* A müncheni egyezmény alapján megerősödött a trianoni magyarság több mint' egymillió magyar lélekkel cs egy nagy területtel, de ez csak azt jelenti, hogy a most már megnagyobbodott anyaország föladata Mf okozódqtt a magyarság jövendőjével szemben. Meg kell gyö keresi toni azt a f.lfugotst,hogy a magyar embűrtnok két szempontból kclir az eseményeket szemlélnie. Az c gyik szemével állandóan bofele koll néznie, a másik szeme pedig állandóa,n a ' határokon túlra nézzen és minden gondolatát, minden szrv^b cselekedetet" ez a kettős felelősségérzet hassa át. Felelősek vagyunk elsősorban sajátmagunkért, hogy ebben az országban olyan föltételeket alakítsunk ki, anolyok méltók hozzánk s amelyek megteremtik minden dolgozni akaró embernek a bccsülotos kenyérkereseti lehetőséget. Másrészt pcaig olyan élotfeltó- * teleket, olyan légkört kell teremteni határainkon belül, amelyek kisugár zó erőt jelentenek a határokon túlra is, Ugy kell berendezni a magunk szükreszabott határain belül ólotC.^ ifinkety"hogy a határokon tul elő magyarok :'•* • érezzék, hogy érdemes ide vágyódni, mert cz az állam gondosk> alk minden fiának a jósorsáról és cz az állam a-maga erejével oltalmat is nyújt nindon polgára számára. /Taps és éljenzés./ Erezzük és tudjuk,^hogy nekünk, felvidéki magyaroknak A el©rangú kötelességünk odaállni ós azt a tábort erősíteni^, anoly erőteljes csapásokkal uj utat vág a nagya.r politikai dzsungelen Keresztül, Örömmel állapiton meg, hogy megfordul* a magyar politikai élotnok az a régi tradíciója, amikor a kormányt ugy fogtak fol, mint a hivatalnoki bürokrácia ban megmer eve dott szobrot s vele szeriben az ellenzék volt a népszerű. Régente ez a két réteg állott egymással szemben s mindig az ellenzéki pártvezér volt a "nagy fiu", akit szívesen hallgattak meg. akinek virágcsokort nyújtottak át^a szép hölgyek és akiért az ifjúság lelkesedett* Most megfordult mindez. Ma a nép-látja, hogy a kormány cselekedni akar és reformokat akar a nép érdekében, /Hosszantartó taps és éljenzés./ Azt tapasztaljuk viszont, hogy a parlamentben megnyilvánuló egyé-^ ni politikai vélemények akadályokat aí&rnak gördíteni a kormányzat é "Törvényhozás munkája elé. Azt látjuk, hogy az ellenzék mint a zongoraművész, keresi a billentyűket a zonboráh, hogy uj szint,1uj árnyalatot hozzon ki. de a zongora szűk neki, ezért visszamggy a múltba és a mult " dicsőségéi zengve állítólagos alkotmány- és hagyomanyvédelemben és tisz-" teletben akarja kiélni magát. Azt mondják, azt vártál: - ' tőlünk, felvidéki magyaroktól, hogy mi, majd ha visszatérünk,a parlament különböző világnézetű csoportijai között segítünk hidat épít eni,3bben a feltevésülfoen csalodtako Mi a felvidéken megteremtettük a magyar politikai egységet,de nom^ugy, hogy a derék, bennünket állandóan kivégezni akaró szociáldemokraták íiozét megfogtuk volna s kezotfogtunk volna a Hodzsa-f éle agrárpárt áltál megfizetatt álmagyarokkal. Mi először is megsemmisítettük, legyőztük ezt az ellenállást, kiirtottuk a szociáldemokráciát a Felvidékről és 1 megsemmisít ettük az álmagyarok gárdáját. /Taps és éljenzés./ /Folyt, köv, /
