Napi Hírek, 1939. január/2

1939-01-16 [0434]

Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök válaszában mindenek­előtt a míg.; és felesége nevében is hálás köszönetet mondott az üd­vözlésért, majd hangsulyozvi, hogy Baja városának és Bácsmegyének annyi derék és lelkes képviselőjevei való találkozása nem ismétlődhe­tek meg olyan gyakran, mint ahogy maga szeretné, mert gondja az ország minden tájára, kiterjed, kijelentette, hogy beszédében ki akar térni azokra az eszmékre es gondolatokra is, amelyek vezetik, úgyszintén a mai'politikai élet néhány olyan jelenségére, amelyekkel szembe kell nézni. Mindnyájan tudjátok,- mondotta ezután - hogy.néhány • nappal ezelőtt kibontottam a Magyar Tlet líozgalmának a zászlóját /hosszantartó nagy éljenzés és taps/. Ennek a zászlóbontásnak nem vezérkedés a célja, hanem egyedül az, hogy a napi politika szabta kereten felül emelkedve, eszmei célkitűzéseket mutasson és ezeknek jegyében, ezeknek a zászlaja alatt tömoritse mindazokat az elemeket, akik Magyarországon gyökeres jobboldali reformpolitikának a hivei. Miben áli egy gyökeres magyar_reformpolitika, amelyek azok az aszúiéi célkitűzések, amelyek valamennyiünk szeme előtt 1 ebeid­nek, amelyek azok az összefogó gondolatok, amelyek a pártkereteken felül össze tudják hangolni a magyar sziveket? Magyar Testvéreim! Azt hiszem.- senki nem mondhatja ránk, magyarokra, hogy nemvoltunk nacionalisták. Ez a mi nacionalizmu­sunk azonoan sokszor helytelen irányba tévedt, sokszor csak ikülsőségak­ben, hangzatos szólamokban élte ki magát, de nem volt mélyen átérzett nemzeti felfogás, nemzeti életszemlélet'. Ennek a mélyebb nemzeti élet­szemléletnek vannak történelmi gyökerei. Kevés nemzet van, amely annyira szerjt a multakon elkalandozni, amely annyira megbecsüli a multak, nagy­ságait, hősit, mint a magyar, Talán épen azért, mert ezeresztendős tör­ténelműnk során kevés volt a virágos esztendő, a nemzetben ezeknek az éveknek minden dicsőségjs emléke kitörölhetetlen nyomot hagyott s^ezek­nek a szép esztendőknek a hőseit, nagy királyainkat, nagy szabadság­harcosainkat, a nagy nemzeti . nekilendülésnek, nekibuzdulásnak a hő­seit ugy tuszteljüE, mint talán egy nemzet sem tudja tisztelni a maga nagyjait. * »• •,. « i n • Ez a helyesjn átérzett nacionalizmus magában foglalja azt is, hogy tudatossá tesszük a magyar szivekben, hogy a magyar lélek­nek milyen szerepe v ;n Európa és a világ sorsának formálásában. Mi keletről jött nép vagyunk. Keletről jöttünk és itt ozan a tájon soL néppel keveredtünk. 3ok más vér szivódott fel a magyar vérbe, de elmondhatjuk, hogy a keleti magyar vér valóban felszivta magá­ba a bevándorlókat es a magyar nemzet géniusza nem változott e ver­keveredés következtében. Keleti lelkű nép maradtunk, .ami azt jelenti,hogy non a mának élünk. A keleti népek messze távlatokba néznek, a multat át tudják ivelni a jövővel, előttük a nemzet élete nem egy nemzedéknek röpke életkora, hanem történelmi perspektívájuk van, a múltba vissza és a lövőbe előre egyaránt. Ez a magyar Keleti lélek a mi fennmaradásunk o^yik titka és záloga. Ne felejtsük el, hogy mi Magyarországon, a Duna medencéjében, Nyugat- és Kelet határvonalán élünk. E határvonalon való megállásnak egyik előfeltétele volt, hogy a magyar lélek mindig megtart­sa történelmi perspektiváju keleti termeszetét. De ugyanakkor felismertük és tudtuk, hogyha csupán keleti léleLcel élünk itt. elpusztulunk épen ugy, mint elpusztultak előttünk azok a keleti népek, amelyek a népván­dorlás korá ban előttünk itt letelepe dtek, de nem tudták átven ni a nyugat­tal azt, amit át kell venni és ennek Következtében a birodalomalkotást követe pár évtized, vagy egy-két'évszázad ragyogása után nyomtalanul elsüllyedtek a nemzetek sírjában. /Folyt.köv./ v ORSZ/GOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents