Napi Hírek, 1939. január/2
1939-01-18 [0434]
£fi Kiadás 1939. január 16. 1J ó. £y p. M Kő/Dé Berlin, /Magyar Távirati Iroda/ A szerda esti német lapok feltűnő cimek alatt közlik a Csáky István gróf külügyminiszter berlini látogatásáról kiadott záróközleményt. A magyarok - irja többek között a Berliner Tageblatt - nemcsak a némctok fegyver barátai voltak a világháborúban, hanem a török háborúk idején és már előbb is bátor harcosokként szálltak szembe azokkal a pusztitó viharokkal, amelyek keletről zúdultok Európáim, Mária Terézia és Jenő hercog jól tudták/mit jelentenek a magyarok a birodalom számára. De Bismarck is, aki ma 68 éve kisnémot alakjában újból megalapította a birodalmat, nem sokkal később a magyar államférfiak kifejezett támogatásával -feg jalapitotta j a^kettős szövetséget. L nagynémet fejlődés ma o Harmadik Birodalom nemzetébe torkollik és bebizonyosodott, hogy a Harmadik Birodalomnak a népi-közösség megbízásából történő vezetése egy sikon mozog mindazoknak a felelősségük tudatában lévő magyaroknak az épitő törekvésével, okik Horthy á Miklós kormányzó és kormánya mögött állasok«JfA hivatalos közlemény szerint Csáky gróf fogadtatása Hitler kancellárnál, valamint a birodalmi fővárosban folytatott egyéb megbeszélései nemcsak a birodalommal való szoros kapcsolatokat juttatták kifejezésre, hanem szolgálatot tettek az európai megbékélés ügyének is. Ennek a megállapít ásnak az értelme jóval túlhaladja a puszta békefenntartás magától értetődő tényét. Maga a béke ugyanis - amint ezt mi,németek,Versailles és Saint-Germain, a magyarok pedig Trianon alapján éppen eléggé tapasztalhatták - alkalmas lehet arra, hogy visszaéljenek vele éppen a békétlenség ' fenntartása érdekében. Ezért hangsúlyozza a közlemény a megbékélés müvét, amely következetesen arra törekszik, hogy az esetleges viszályok okait kiküszöbölje és a barátságos együttműködés adott : .1 lehetőségeit kiépítse. A két ország szomszédi kapcsolata nem irányul semmilyen más ország ellen sem, épp ugy amint Magyarország csatlakozása a komintern-ellenes egyezményhez sem jelent semmi mást, mint a saját népi fejlődós logikus következményét. Gróf C s áky István annak az uj államférfiúi/: * *\ »a képviselője, amely nyitott szemmel látta a háború utáni - /típusnak / idők Ínségét és tévelygéseit és azokra megfelelő módon reagált. Csáky gróf ma levonhatja a pozitív következményeit annak a küzdelemnek, amelyet Apponyi Albert gróf a genfi liga előtt férfias bátorsággal és megtámadhatct lan érvekkel évről-évre folytatott. Az a magyar külpolitika, amelyet képvisel, a nemzeti öntudaton és azon a felismerésen alapszik, hogy az uj korszak megteremtette azt az alapot, amelyen Európa népei nyíltan találkozhatnak, A Berliner Börsenzeitung írja: Az elmúlt év eseményei mind a német birodalmat, mind Magyarországot súlyos elhatározások elé állították. Súlyos \ . válságokat küzdöttek le; azonos célok követésében teljes egyetértés volt a birodalom és Magyarország között s a békét fenn lehetett tartani. Mind a két ország reménykedve tekintett a jövőbe. Tudják, hogy;'— ^ 1 -A ;,'« "' • .. A - - 1 ..• _ ' , +. a jövőben ez a haladás annak a barátságnak párhuzamosan futó utjain: történik majd, amely annyira megedződött a világháború csatáiban és a Irboru utáni idők válságaiban. Csáky István grófnak az ezekben a napokban folytatott közvetlen megbeszélések során-alkalma volt megállapítani a német gondolkodás állandóságát és szilárdságát, így tehát Csáky István gróf berlini látogatása Olaszország barátságos részvétele mellett teljes eredménnyel járt.(folyt, köv/)
