Napi Hírek, 1939. január/1

1939-01-15 [0433]

A szinpad diszletezése hasonló volt a Pesti Vigadóban lefolyt zászlóbontó nagygyűlés diszletezoséhez. A szószék mg&ött a ösoda-^zarvas, kétoldalt kópiás zászlótartók álltak. A Király utcán és a Széchenyi téren hangszórók közveti tették a miniszterelnök beszédét. Az utcán és a téren több mint 15.000 ember gyűlt össze. A pécsi egyesitett dalárdák énnekara a Himnusszal nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután vitéz Imrédy Béla miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja az egész országban nagy érdeklődéssel várt beszédét, A miniszterelnök a következőket mondotta: - Kedves magyar testvéreim! - Magyar földön, magyar életet akarunk élni, Csi magyar földön, ui magyar életet. Ez az a célkitűzés, amelyet vallottam akkor, amikor a Magyar Elet Mozgalmát meghirdettem. Célom az volt, hogy ennek a mozgalomnak a megindításával eszmei alapot adjak az összefogásra annak a magyar társadalomnak, amely a magyar élet megújhodását egy gyökeres jobboldali reformpolitika jegyében kívánja. - Magyar életet élni mit jelent? Mit jelent mindenekelőtt magyarnak lenni? A történelem csodája, hogy egy nép, amely vándorlásaiban Európa szivébe toppant, egy nep, anely vándorlásai Közben és letelepülése első időiben ^is rengeteg vérveszteséget szenvedett, egy nép, amely későbbi századok folyamán is folyton vérzett magyarnak maradásáért és kereszténységéért, hogy egy nép ez óriás i vérveszteségek dacára itt van és töretlenül áll az o magyarságában. Más nemzetek, amelyek a Dunamedencében előttünk éltek, eltűntek, elpusztultak, A magyar megmaradt, jfegmaradt. mert kellő időben felismerte azt, hogy fennmaradása érdekeben alkalmazkodnia kell az európai áramlatokhoz, kereszténnyé kell lennie. Felismerte azt, hogy keleti eredete mellett rendeltetése, hogy a keletnek és nyugatnak határán a nyugat őrszeme, őrkatonája legyen. Ez a magyar lélek, magyar testvéreim, csodálatos vegyüléke a kelet és nyugat lelkének, megőrizte önmagában a keleti ember fenséges nyugalmát. A magyar nem él a percnek, a magyar tud történelmi távlatokban gondolkozni, át tudja ivelni a multat, a jelent és a jövőt. A magyar tudja, hogy a jelen mulasztásaival a jövőjét vesztheái el. tud messze távlatokba nézni es látni és emellett mégsem álmodozó. Tudja ezt azért, mert keleti lelkét a nyugatd ember aktivitása füti át. A kelet és nyugat határán csak igy lehetett megélni, A nyugati elemeket átveszi, hozzáidomitja keleti lelkéhez. Ez a mi fennmaradásunk titkaa a mi jövő fennmaradásunk záloga. Nekünk meg kell őriznünk azt a nyugalmat, amely a keleti népek jellemvonása. Tudnunk kell azt, hogy csak a mának élve elveszíthetjük a jövőt. Tu&iunk kell szenvedni, túrni,a csaposokat elviselni, de bizni és munkálni a jövőt. Ez azonban az uj magyar élethez nem elég. A magyar élethez kell a magyar lélek tudatos ápolása is. A magyarról azt szokták mondani, hogy lovagias. Ez igy is van. De mit jelent az a lovagiasság? A lovagiasság jelenti a nyíltságot, a nyilt sisakkal való kiállást, jelenti azt, hogy nem puskázunk lesből ellenfeleinkre, hanem ha van kifogásunk, van ellenvetésünk és kritikánk, vagy m^'.s célkitűzésünk, azzal kiállunk tisztelettel és becsülettel és nem igyekszünk a névtelenség kényelmes rejtekeiből mások becsületébe gázolni. A magyar közélet, magyar testvéreim, sajnos szomorú képet mutat, In nem keresem most, hogy hol és kinél van a hiba. Hibák üthetnek mindenütt, a falakon belül és a falakon kivül. En csak azt kérem minden magyar testvéremtől, szakítsunk a nemtelen harcmodorral. Ha valaki a magyar jövőt akarja munkálni, tegye azt nyilt kiállással, har coljon, ahogy mi is liaroolunk, de történjek mindez egy nyílt, egyenes, őszinte kiállásnak a jegyében. /Folyt.köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR