Napi Hírek, 1938. december/2

1938-12-30 [0432]

Gu Ko/Ho / Ónodi tudósítás // . folytatás / - ' /_idoig Vitéz Imrédy Béla ezután visszautasította azokat a vádakat, hogy s kormány nyáron és ősszel hónapokon át nem csinált semmit és nem foglalkozt tta a parlamentet. Rámutatott arra, hogy a Ház még a költségvetés után a szokottnál hosszabb/Július közepéig együtt maracft és letárgyalta a szeszegyedáruságról szóló törvényt és a Jegybank-törvény reformját, megnyitva ezzel az útját a konstruktív termelési célokat szolgáló hitelpolitikának és lehetővé téveigen jelentős terjedelemben kisemberek céljaira szolgáló skociális hitelnyújtást. A múltban mindig október második felében szokott ősszel összeülni a Ház, de köztudomású, hogy idén szeptember közepétől nem olyan idők voltak, hogy nyugodt törvényhozási tárgyalás szóbakerülnetett volna. Amikor szeptember 30-án elmúlt a világháború veszélye,akkori' i&a magyar kormány és nemzet számárába legerősebb küzdelem' /kezdődött/ a felvidéki kérdés megoldására. Eátalatt az '. . idő alatt, amikor napról-napra változott a . helyzet és szinte már konfliktus szélén táncoltunk, fon-' tos nemzeti kérdéseket nem lehetett parlamenti megvitatás, tárgyává tenni. Néhány nappal a november 2-iki bécsi döntés után azonban már összeült a Ház, hogy letárgyalja a Felvidéknek az anyaországgal való egyesítéséről szóló ' javaslatot, önmagában összeomlik tehát az a vád, hogy a kormány a Házat a szokottnál tovább szüneteltette. - De a képviselőházi szünet .. ideje nlatt sem - . henyélt sem a kormány, sem a kormánypárt. A kormány már a nyáron nagy körvonalaiban letárgyalta azokat a reformjavaslatokat, pmelyek most egymásután kerülnek a Haz elé. Akkor vetettük meg alapját a földbirtokporit ikai elgondolásnak és számos más törvényjavaslatnak, a>mely'ezután ke^rül még benyújtásra, mint a tanyai igazgatásról, a gyámügyről, a részvenyjog reformjáról és az összeférhetetlenségről szóló javaslatok, a szociális es családvédelmi alap megteremtéséről szóló javaslat, az adópolitikai reform. Es még egy kérdéssel foglalkoztunk az átmeneti idő alatbj amely ^mint beigazolódott, - mindennél fontosabb volt: a hadsereg fejlesztésével. /Viharos taps és éljenzés. / ' - E nagy hadseregfejlesztés alapjai már visszanyúlnak evekre. Csendben dolgozott a magyar hadvezetés es az itt ülő vitéz Rátz Jenő gyalogsági tábornok ur /^ikes taps és éljenzés /mint vezérkari főnök és honvédelmi miniszter, elévülhetetlen érdemeket szerzett ezen a téren.^De^nyíltan nem tudtunk a sokféle nemzetközi megkötöttség miatt a színre lépni és Darányi Kálmán győri programja volt az első, amely nagyobbarányu hadseregfejlesztés körvonalait felrajzolta. Ezen a nyomon indultunk el és esenfelül áldozatokat is hoztunk. De az eredmény az volt, hogy október második leiében ott állt határainkon egy jól feJs^z6relt, jól f egy elemezett, egészséges,erős hadsereg, mely nagyiméit ékben hozzájárult ahhoz, hogy a felvidéki'kérdés békés uton intéződött el. /pereekig tartó lelkes taps és éljenzés. / Erre a hadseregre büszkék lehetünk, építhetünk rá,^de áldozatokat is kell érte hoznunk, /felkiáltások: Megtesszük!/ A célkitűzések a elseje az, hogy a nemzetnek legyen olyan fegyi veres ereje ,

m ajiályel öncélú, öntudatos, független nemzeti politikát tud folytatni. /Hosszantartó lelkes taps és éljenzés. / /Folyt- köv. /