Napi Hírek, 1938. december/2

1938-12-23 [0432]

o Ln /Zsidótörvényjavaslat^* folyt,/ Egyedüli kivétel a most ismertetett rendelkezésekkel szemben az, hogy a félvér zsidót, vagyis azt, aki a törvény hatálybalépésekor már nem az izraelita hitfele kezet tagja, de nagyszülői közül legalább kettő tagja vagy tagja volt ennek a hitfélekezetnek. úgyszintén a félvér zsidó ivadékait nem lehet zsidónak tekinteni, ha a törvény szerint különben félvér zsidónak tekintendő egyén az 1936.évi január hó 1. napja előtt kötött házasságból származik, feltéve, hogy mindkét szülője már a házasságkötéskor valamely keresztény hitfelekezet tagja volt és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt. A törvényjavaslatban tehát a zsidó lakosság körének meghatározásában az izraelita hitfelekezethez való tartozás, mint a zsidók körébe tartozás megállapitásának legcélszerűbb kisegítő ismérve vétetett ugyan figyelembe, minthogy alig számbavehető azoknak a száma, akik az izraelita vallásfelekezethez tartoznak, de fajilag nem zsidók, a törvényjavaslat azonban az izraelita hitfelekezethez való tartozás körén túlterjedő szabályokat is tartalmaz akkor, amikor rendelkezéseinek alkalmazása" szempontjából a zsidók körét meghatározza. A zsidók meghatározásán belül két csoportot állit fel a javaslat, jelesül egy tágabb csoportot, amelyre a törvény minden rendelkezését és egy szűkebb csoportot, amelyre a törvénynek osak bizonyos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebbe a szűkebb csoportba tartozik a legalább ötven százalékban hadirokkant zsidó, továbbá az a zsidó, akit az 1914-1916.évi háborúban ezüst vagy arany vitézségi éremmel tüntettek ki, vagy aki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért legalább két izfeen kitüntetésben részesült. A most megjelöltek tekintetében a zsidókra vonatkozó egyes korlátozások v?gy egyáltalában nem állanak fenn, vagy a törvényiavaslat javukra megszorítja a zsidókra különben fennálló korlátozások érvényesülését; egyes korlátozások tekintetében azonban nincs semmi különbség a hadiszolgálatuk alapján kedvezményezett zsidók és a többi zsidó között / : 2.§. :/ . A törvényjavaslat számot vet azzal, hogy az uj törvény rendelkezései nem lehetnek eléggé hatályosak, ha csak személy szerint terjednekki a zsidókra, nem vonatkoznak azonban a zsidók kezében levő vállalatokra. Ennek következtében a 3.§ .kimond ja, hogy a törvénynek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a vállalatra /:vállalkozás f üzem, intézet, intézmény :/ is, amelynek tula jdonosa, vezetője /:elnök, alelnök, vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató, mindezek helyettesei;?, vagy ezek többsége avagy az igazgatóság többsége zsidó, vagy amelynél az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma a törvényjavaslatnak később következő rendelkezései szerint megengedett arányt mégha lad ja. A 4.§ .sze rint honosítás, házasságkötés vagy törvényesi tés által zsidó magyar állampolgárságot a törvény hatálybalépésétől kezdve nem szerezhet. A jövőben tehát zsidó csak leszármazás utján szerezhet magyar állampolgárságot; nem terjed ki azonban a zsidók állampolgárság-szerzésének korlátozása a visszahonosításira. Ugyancsak a 4~.§. felhatalmazást tartalmaz a belügyminiszter részére, hogy hatálytalanítsa a honosítás /rvisszahonositás:/ utján az 1914.évi július Eó 1. napja után magyar állampolgárrá lett annak a zsidónak honosítását /:visszahonositását:/, akit életviszonyai nem utalnak arra, hogy az ország területén maradjon. /Folvt köv7