Napi Hírek, 1938. december/2
1938-12-23 [0432]
Gu/Y/Ln § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Antal István dr. igazságügyi államtitkár pénteken délelőtt a képviselőház ülése után a képviselchaz egyik bizottsági termében részletesen ismertette a sajtó képviselői előtt a képviselőház pénteki ülésén beterjesztett uj zsidótörvény alapelveit, rendelkezéseit és indokolását . A törvény célja - mondotta Antal István dr. államtitkár a többi között - a zsidóság túlságos közéleti és gazdasági térfoglalásának visszaszoritása, amint az a torvényjavaslat Éimében is kifejezésre jut s ezzel kapcsolatban a közélet, valamint a gazdasági élet terén a társadalmi és gazdasági egyensúly helyreállításának biztosítása. A kitűzött célt a törvényjavaslat a következő alapvető rendelkezésekkel akarja megvalósítani: Meghatározza azt. hogy a törvényjavaslat rendelkezései szempontjából kit kell zsidónak tekinteni. Rendkívül fontos szempont, hogy; a törvény a "zsidó" szót annak/a körnek a meghatározására használja, amelyre vonatkozólag a törvényjavaslatban foglalt különleges jogi szabályozást életbe léptetni akarja. Ezzel szemben az "izraelita" jelző a hitfelekezet megjelölésére szolgál. Azok, akiket a törvényjavaslat a "zsidó" név alá foglal, nem szükségképen azonosak az izraelita hitfelekezetbe tartozókkal. Tehát a törvényjavaslat szerint a zsidók köre tágabb kör, mint az izraelita hitfelekezetbe tartozók köre. Enne ka megkülönböztetésnek az az indoka, hogy a zsidó minőség megállapít ásának legfontosabb, legcélszerűbb ismérve az izraelita hitfelekezethez való tartozás, minthogy alig számba vehető azoknak a száma, akik az izraelita vallásfelekezethez tartoznak, de fajilag nem . . ^..zsidók. A törvényjavaslat a zsidó problémát faji problémának fogja fel és ezt az elvet következetesen keresztülviszi, kivételt csak egy helyen téve, a törvényjavaslat első paragrafusában, ahol azoknak a félzsidóknak számára, akik nr'r születésüktől fogva keresztény szellemben, keresztény mentalitásban nevelkedtek, lehetővé teszik a zsidók köréből való kiválást, Antal István dr. igazságügyi államtitkát ezután ismertette azokat az alapgondolatokat, amelyek ezen a bázison a törvényjavaslatba be vannak épitve. A zsidók meghatározásán belül két csoportot állít be a törvényjavaslat: egy tágabb csoportot, amelyre a törvény minden rendelkezését ..:. és egy szűkebb csoportot, amelyre a törvénynek csak bizonyos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az utóbbinál veszik tetkintetbe azokat a hadi érdemeket, amelyekről a törvényjavaslat konkrété intézkedik. További alapelv, hogy a törvényjavaslatban vannak közjogi t ermészetü rendelkezéseik is, amelyek talán a legfontosabbak. A javaslat megszorítja a zsidók számára a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét, módot afll az 1914. évi július l.-e utáni honosítások felülvizs;gálására. Ezenkívül korlátozza a zsidók részvételét a törvényhozásban, a törvényhatósági és a községi önkormányzati testületekben ós az ezekre vonatkozó választójog gyakorlásában. Végül általánosságban megvonja a törvényjavaslat a zsidóktól a közhivatal^viselósi képességet a jövőre nézve, A szerzett jogokat tehát ezen a vonalon sem érinti, /Folyt, köv./