Napi Hírek, 1938. december/2
1938-12-20 [0432]
o- Za/h> A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház egyesitett bizottságai vitéz Rátz Jenő elnöklésével kedden délután folytatták a honvédelmi javaslat általános vitáját, 1 kormány részéről Bartha Károly honvédelmi miniszter és Pruzsinszky János államtitkár vett részt az ülésen, Sftfcf Festetics Sándor megállapítja, nogy a javaslattal szemben ellenzéki oldalról felhozott aggályok nagyjában mind szövegezési hibákra vezethetők vissza, A honvédelmi szolgáltatasoknál táplált aggályokat sem osztja, miveJL a javaslat az igénybevételt a nélkülözhetetlen szükség mérvére korlátozza.A kivételes hatalom megadásának is megv annak a kellő biztosítékai, mert az ilyen felhatalmazáson alapuld rendeleteket haladéktalanul be kell mutatni az' országgyűlésnek s nem vonatkozhatnak az intézkedéseié . az állami főhatalom szervezetére és működésére, Pártja nevében is melegen üdvözli a minisztert javaslatáért. Nagy Emil szerint a nemzetközi feszültség fogalmáfal nem le- . het valósággal diktátori berendezkedést alapozni. Helyes volna (vissz a-//* állítanák az 1913.évi törvény meghatározásait. A háború esetére szükséges intézkedésekot át kellene vinni a feszültség esetére szőlők közé. Kifogásolta, hogy a javaslatba olyan, a béke idejére szőlő erős intéz* kedésoket is felvettek, hogy bárki s ,Ybéke idején is ideiglenes son,eí lehet venni. stD. Ezeknek az intézkedéseknek a mellőzését kéri 9^4^rc*4»lr Némothy Vilmos szerint elsősorban a szükségszerűség szempont iából kell nézni a javaslatot, amelyet nem is annyira háború esetere tart fontosnak, mint inkáob az azt megelőző feszültség esetére. Alkotmányjogi szempontból veszélyesnek tartana, ha a javaslatot több részre bontanák. A javaslat fontos és szükséges alkotmányjogi szempontból mert kivételes hataiiiiatjalkotmányosan csak törvényes alapon lehet gya-, korolni. A kivételes halalomra 'törvényes rendelkezést annál inkábD&i*. kívánni, minél alkotmányosabb érzésű a minisztereinek. Ujabb 33-as bizottság létesítését mind diplomáciai, mind hadvezetési szempontbél aggályosnak tartaná. Eckhardt Tibor megállapít ja, tapasztalatai alapján, hogy az 1912, évi törvények, amelyek a kivételojgs hatalmat és a haboru idején teljesítendő személyes és dologi szolgáltatásokat szabályozták, teljesen elegendőknek bizonyultak a hadsereg minden igényének azonnali és hiánytalan kiszolgálására. Az ezen a törvényen túlmenő intézkedéseket tehát nem látja indokoltnak, szükségesnek tartja azonban a szolf altatások még pontosabb meghatározását, továbbá az egész polgári özi^azgatásnak a katonai szempontok ismeretével és tiszteletevei való áthatottságát, de helytelenítené, ha ugyanazokat a teendőket katonai és polgári szervek párhuzamosan végeznék. Szükséges a termelési és külkereskedelmi politikának már békében a katonai szempontok szolgálatára való beállítása is. Három szempontból szükséges^ hogy már a béke idején felkészüljön az egész magyar élet a jövő háborúmra. Biztosítani kell mindenekelőtt az emberanyag legcélszerűbb felhasználását, vagyis mindenkit olyan helyre kell állítani háború esetén, amely előző foglalkozásával és igy s zakértelmével leginkább megegyezik. Nagyon fontos a nyersanyagkerdésnek a katonai szempontok figyelembevételével való megoldása s igen fontos a villámgyors mozgósítás biztositása, mert a természeti határ*kat nélkülöző ország megvédjenek lehetőségét a gyors mozgósításban és a hadsereg mozg|kon^sa|aban latja.
