Napi Hírek, 1938. december/1

1938-12-13 [0431]

L Bl/Ho London, december 13. /Magyal '1'ávirati Iroda/ Neville Chambeilain a saitószövetség lakomáján este beszédet mondott. A beszéaben, amelyet valamennyi angol rádióállomás közvetített és amelyet világszerte nagy érdeklődés előzött meg, a következőkben ismertette külpolitikáját; - Miután a viszony egyrészt Anglia, másrészt Németország és Olaszország között rohamosan romlott és aláaknázta az európai béke fenntartásának lehetőségét, csak két politika közt választhattunk: vagy elkerülhetetlennek tekintjük a háborút, amelyre teljes erőnkkel felkészülünk, vagy kitartó és elszánt erőfeszjtfiíjssel igyekszünk a háború okait kiküszöbölni és a személyes érintkezés és tanácskozás módszereit kipróbálni, folytatva egyszersmind az önvédelemhez feltétlenül szükséges fegyverkezést. Akik az előbbi utak választották volna, csak elenyésző kisebbségben vannak Angliában. A háború gyökeresen különbözek manapság a korábbi háborúktól, mert áldozatainak tömegeibén a polgári lakosság, a munkások, nők, gyermekek volnának többségben, vég^ telén rombolást, szenvedést, uj igazságtalanságokat és összeütközéseket hagy maga után. - Ezért a másocik utat választottam. A cél nemcsak a béke. hanem az a bizalom. . hogy a béke fenntartható. Akadályokban, csalódásokban, visszaesésekben bőven volt részem, de mindezek a muló frázisok nem riasztanak vissza vagy csüggesztenek el. Chamberlain ezutánkormánya fontos békevivmányakónt sorolta fel az angol-ir kiegyezést, az angol-olasz egyezményt, a münojeni megállapodást, azjangolenemet nyilatkozatot, az utóbbit kiegészitő francianémet nyilatkozatot s az angol-amerikai kereskedelmi egyezményt is, kiemelve, nogy mindez inkább megelégedést . r . okozhat, mint csüggedést. * A másik lehetőség, amelyet a müncheni egyezmény elharitott,' a versaillesi szerződésnek erőszak utján való felülvizsgálása lett volna. A müncheni egyezményt a csehszlovák határok elrendezésén kívül egyéb eredmények is követték. Szeptemberben Anglia, Franciaország, Németor- • szág és Olaszország népei szemtől szembe kerültek a háború borzalmaival. A.muncheni egyezmény hírét a megkönnyebbülés stíhaja követte az egész világon. Ezeket a napokat nem lehet egykönnyen elfelejteni. Chamberlain nangoztatta azt a renditnetétlen meggyőződését, hogy változatlan az angol es német népiek az a kivansága, hogy soha többé nem akarnak egymással háborút viselni és tanácskozás utján akarják ellentéteiket elintézni. - A jövidf hónapban - folytatta Chamberlain - i Halifax lorddal Rómába látogatok el, hogy az olasz kormány fejévél és minisztereivel tanácskozzam valamennyi közös érdekű ügyről.Egyesek ismét találgatni fogják, ki lesz e megbeszélések győztese és vesztese, azonban nem ilyen szellemben készülünk utunkra. Inkább azt reméljük, hogy^ olyan légkört találunk, amelyben személyes eszmecserék utján jobban megérthetjük egymás álláspontját és nagyobb bizalmat és több együttműködési lehetőséget létesithetünk, amely tovább vezethet az általános szilárdulás és biztonság felé. Chanberlain ezután hosszasan fejtegette, hogy a kormányzati rendszer vagy világnézeti felfogás körüli eltérések nem gátolhatják a nemzetek közötti jóegyetértést. Egyébként a kormányzati rendszerek mindig változnak. . Anglia eredetileg ötéves . .fegyverkezesi tervet meggyor sitotta és felfokozta, de ez nem jelenti azt, hogy az angol nép háborús szellemű. Ellenkezőleg. /Folyt. köv. /