Napi Hírek, 1938. december/1

1938-12-06 [0431]

föl szelőadás a Nemzet i Színházban. Folytatás./ e- Ra/Áf/Cs/Mo u 4.- i . .f.

k

?

ton

?- bevallotta nekem - folytatta iécs László -vhoey ha tényleg kitört volna a háború, ő ezzel a kézimunkával átszökött volna a-nemet határon és igy is elhozta volna azt a Kormányzó ur névnapjára. J .. "* is.ausz évig éltünk a fronton és akkor mi is-készítettünk ilyen munkákat; a mi szeplőtlenül megőrzött szivünket.-Széket most, kormányzó IJr, meggyújtom, hadd lángoljanak ezek a szivek, • 4.41 i. *li kereszténységnek van egy különös tanítása Krisztus misztikus testéről. Háromszáz esztendeig vas kötéssel el volt kötve a Szent Korona egv része. Husz évig volt a mi testünk odafönt lokötvo a trianoni vasköíessoles jött a mi Kormányzó Atyánk és levette rólunk est p kötést.MoIkes éljenzés és taps/. ( ... - Nagy mámor ez, Főméltóságu Atyám. Hz a mi mámorunk a mi második ajándékunk. • j « ,

x „. Hébs László ezután a tékoiió fiu példázatát idézte. Ők is t&ozló fiuk voltak, de kényszerűségből és amint hastértok. a ^ormanyzo .Ur fosadta őket. ' • .trr- , ^ecs László ozután két költeményt szavalt cl: az egyiknek . cime -'"Hiszek a vers zerződcsben". , .... a.,, 3gután Sik Sándoí "Szent-István" cimü háromfolvonásos darabjai adták oló nagy sikerrel. /iTl/ Ba Na/Ho S 6 m a , december 5. Áaeyar Távirati Iroda/ Az olasz sajtót ma elsősorban az a hatás foglalkoztatja, amelyet a természetes olasz törekvések kérdésének felvetése Franciaországban kiváltott. Virginio Gayda a Giornale d> Itali a mai vezércikkében azt irja, L felesleges meggondalatlanság az a visszahatás, amelyet a francia kormány a sajtóban és az utcán Olaszország jogaival szemben előidézett. A visszahatások csak azt mutatják, hogy a franciák képtelenek megérteni az elkövetett hi>bákat és elzárkóznak a tisztulás és az ieazsás politikája elől. Az a körülmény, hogy zajos tüntetéseket rendeznek Olaszország politikai és nemzeti jogainak elvi kijelentése miatt/még mielőtt azekat'hat-írozott alakban lefektették , végzetes sorompót'emel Franciaország és Olaszország közé és az erőszakra biz egy olyan k^rdíst, amelyet a kormányon l^yck felelősségtelj es és meggondolt munkájával kellene megoldani. A korzikai és tuniszi tüntetések sohasem fogják elt?riteni Olaszországot érdekeinek és törekvéseinek hajthatatlan védelmétől. A cikk ezután sorra visszautasitja egyes francia lapok állitásait, különösen azt, mintha Németország nem támogatná Olaszország jogos követeléseit és mintha a róma-berlini

w

tengely helyett London^ Pá ris

7

Berlin- tengely volna ki alakul óban. Akik ilyeneké irnak, azok még njgm értették meg azt a? uj szellemet, amely Olaszország és Németország politikáját áthatja. A Lavoro Fascista a következőket irja: Nem tudjuk, hoey Olaszország természetes törekvéseinek kérdése közvetlen politikai vagy diplomáciai kérdés-e? Csak annyit $udunk. hogy ezek elkerülhetetlen történelmi kérdések. M)pen ezért nevetségesnek tartjuk, hogy a francia sajtó oly izgalomba jött e kérdés miatt es azt állitja, hogy az olasz törekvések íelülről jövő parancsca merültek fel. Hogyan merülhettek fel felülről jövő parancsra, akikor már oly elevenen~áltek a háború előtti Olaszországban is. Ezeket a kérdéseket senki sem tüntetheti el az olasz nép öntudatábóljlegkevésbbé pedig olyan kormányzat, amely a nemzet erőinek növelésere"törekszik.