Napi Hírek, 1938. december/1
1938-12-04 [0431]
Gu/Ln /Ipolysági tudósitás 1. folyt/ Az állam feladata, hogy minden polgárának, aki hü hozzá, becsületes kenyeret tudjon adni. t - Elsősorban a magyar falvak lakosságának, a gazdáknak és a mezőgazdasági munkásoknak sorsát kell megalapózn unk, mertjaz egészséges, élettől duzzadó falvakon keresztül tud •csak]megélni a várótok polgársága. S amikor a magyar falvak népének sorsáról van szó. akkor fel* merül előttünk a nagy probáéma: a föld problémája. Mi,felvidéki magyarok abban a helyzetben vagyunk, hogy a földreform kérdéséről gátlás nélkül beszélhetünk. Mlunk/végr^hajto tták ugyan a földreformot, - de csak egyik oldaláról. Elvették ja Felvidéken? a magyar földtulajdonolsoktól a földet, de nem a magyar parasztságnak adták oda. Ezt meg fogjuk változtatni és ahogyan husz éven át igertük a felvidéki magyarságnak: fel fogjuk osztani a maradék-birtokokat, a telepeket. De tovább is megyünk, A mi példánk nyomán ki akarjuk harcolni és elő akarjuk segiteni, hogy egészséges földreform valósuljon meg a volt trianoni Magyarország területén, /lelkes éljenzés .Jaro ss Andor^Jmrédy - jogainkat megvédi!"- kiáltják kórusban/ Magyarországon hatalmas latifundiumok vannak. Mi. felvidékiek nagyon sokat tanultunk az elmúlt husz év J. tapasztalataibél. Mi nem telítődtünk meg benesi lélekkel /Zajos tűnte- ' tés/, csak azt láttuk, hogy a csehszlovák köztársaság idején a csehszlovák nép érdekében a mi ellenünkre végrehajtott földreform mennyire erősítette a csehszlovák elemet és mennyire gyengített bennünket, magyarokat. Mi azt akarjuk, hogy e tanulságok alapján megerősítsük a magyar népet, S amikor mi, felvidéki magyar képviselők odaállunk olyan kormányzat mellé, amely ezeket a reformokat Becsületesen meg akarja valósítani, akkor mi a nép igazi erőit akarjuk felfokozni, mert láttuk, m ; t jelent, " jha minél több megelégedett, saját birtokára, házára, kis vagyonára támaszkodni tudó magyar családot tudunk teremteni. - De ott van a másik kérdés: a magyar munkásság kérdése is. Beteg az a társadalom, amely saját munkásosztálya érdekeinek tekintetbevétele nélkül gondol politikát csinálni, A magyar munkásság óriási tömege értékes rétege a magyar társadalomnak s biztosítani kell számára nemcsak a kenyeret, hanem azon tul a teljes társadalmi megbecsülést is. De ezenfelül be kell juttatni a magyar munkást mindenhová, ahol a magyar sors intézéséről lehet szó, De vájjon hogyan lehet a magyar munkást nemcsak a paragrafusokon keresztül bevinni a magyar alkotmány sáncai közé ugy, hogy abból a munkásnak is legyen haszna? Ehhez az kell, hogy kiragadjuk a munkásságot annak a marxizmusnak karmaiból, amely el akarta hitetni a munkássággal, hogy munkás és munkaadó ellenségei egymásnak s hogy az tg_yik társadalmi osztálynak harcolnia kell a másik ellen. Hát csak álljanak félre a munkásmozgalomból azok az álpróféták, akiknek szellemi rokonai a prágai parlamentben és a pozsonyi tartomány-* gyűlésen éppúgy, mint minden mas fórumon ellenünk, a magyar nép életerdekei ellen dolgoztak az elmúlt husz esztendő alatt. Tűnjenek el a közéletből és adják át a magyar munkásszervezeteket olyan vezetőknek, akik mindig hűek voltak nemzetükhöz. Félre tehát a vörös álprófétákkal, de félre azokkal is, akik a munkást egyszerűen csak szavazónak tekintették. A magyar munkás nemcsak szavaz,ó, hanem a nemzet testének éppen olyan alkotó eleme, mint bárki más. A. magyar munkások legyenek meggyőződve arról, hogy a holnapé naptól kezdve, amikor mi. felvidéki képviselők bevonulunk a magyar parlamentbe, nem a szociáldemokraták, és nem az úgynevezett demokraták fogják ott képviselni érdekeiket, hanem mi. /Fol .vt.köv./