Napi Hírek, 1938. november/2

1938-11-17 [0430]

W Na/Na/L Ankara, november 17. )»^tvútojfj Török magánfeftrök azt af; r^retették fel, hogy An­karát, Törökország fővárosát, Atatürkre kereszteljék át, és így maradandó emléket állítsanak a török köztársaság megalapítójának. Mérték­adó körökben helyesléssel fogadták az indítványt./MTI./ f Ra/Ra/L Buenos Aires, november 17. Roosevelt elnöknek az a kijelentése, hogy az egyesült Ál­lamok a jövőben a latin-amerikai köztársaságok biztonságáért is felelősnek érzik magukat és a Limában tartandó amerikai államközi ertekezletén ezirányu javaslatokat is fognak tenni, Argentínában nem talált helyeslésre. Cantilo külügyminiszter az egyik lapnak kijelentette, hogy Angentina nem tér el a latinamerikai államokkal való hagyományos szolidaritásának politikájától. E szolidaritásnak azonban nincs szüksége katonai egyezményekre vagy szövetségek­re; ilyenek csak veszélyeztetnék az egyes országok érdekeit. Argentína ennek következtében az amerikai államközi értekezleten ellenállast fog kifej­teni az amerikai államok egységbe való tömörülésének minden kísérlete el­len. Ugyanez áll azokra a tervekre is, amelyeknek célja amerikai államközi döntőbíróság felállítása./láTI./ o L/L $ Felhívás ezredtalalkozásra. A volt cs. és kir. 32.gyalogezred - a volt budapesti há­ziezred - bajtársai november 20.-án, vasárnap, délelőtt 10 órakor teljes szám­ban összejövetelt tartanak az Aréna-uti Schultz-féle étteremben. Minden baj­társ tartsa kötelességének a megjelenést. A 32~es emlékmű- és szobor­bizot tság. /MTI./ X E/E Róma, november 16.,' A Stefani-iroda diplomáciai szerkesztője irja:Az aprít 16.-i angol-clasz egyezmények teljes egészlikben életbelépték. Anglia , elismerte az Olasz Birodalmat. w "Viharokkal teli karszak $rt veget$fé#{. Az angol-clasz viszrny re ndez, é se "ugy ananna k az imperiális egyenlőségnek és az ebből folyó [helyzej gtisz'tst alapján ment végbe,amely a két nágynatalim főhaíalmának és befolyásának érdekeit meghatározza a Felakoz i-tengertői az Adeni öbölig ás az Indiai Óceánig. A két birodalom megegyezése azokon a vonalahcn halad, ame­lyeket a Duce lángé Inéje és akaratr \k^jolöiUSkképrjen ,a nemzetközi helyzet a rend. egy uj elemével gazdagodott. Q-^ÍUÍ£*L> el kell is­merni, hegy e rendezéssel kapcsolatban érdeme vai Chamberlain müvé­nek ispánnak a tisztánlátásnak és szilárd erélynek, amellyel ez a t&rzsökos államférfiú szembeszállt a rendetlenség áramlataival. A tárgyalások olyan időben folytak, amelyet valóban nem diplomáciai nyugalom és csend jellemzett, valóságos földrengések rázták meg Európát, szüntelenül fenyegetett az összeütközés veszedelme a ver­saillosi politika utolsó ellenállásának és az uj Európa bizonytalan lehetőségeinek keresztút ján, Ehbek az eseményekkel izgalmakkal teli áramlásnak közepette Ciano gróf és Pertn lord diplomá­ciai tárgyalásokat folytattak, lojális megértéssel, amely elhatározóan elősegítette a most elért szerencsés eredményt. A római egyezmény uj eleme a müncheni békét és a bécsi döntőbírósági Ítéletet kowetően kialakult ui európai helyzetnek. Ez az egyezmény nem vál­toztat az olasz politika nagy irányvonalain:a ráma-berlini vonalhoz való hűségen és az olasz-német-japán kommunistaellenes együttessé­f en. Miként azonban a hivatalos magyarázatok kezdettől,fogva hangsu­yozták:a tengely nem a • kétségbeesés választóvonala és nem a visszaút asitás korlátja, hanem a széles együtt­működések alapvető és állandó eleme, A tengely szilárd alapja kiváa lenni a rend és a szolidaritás építményének,amely Versaille romjainak helyébe kerül./MTI./

Next

/
Thumbnails
Contents