Napi Hírek, 1938. november/1
1938-11-12 [0429]
U Cs/Zs Roma, november 12, 9 Helazioné Internazionáli a gyarmati kérdésről szólva rámutat arra, aogv Németország a gyarmati kérdésben nem követel mást, mint ami az övé volt. A helyzet fonáksága abban a tényben áll, hogy Hitler •desbergben kijelentette Chamberlainnek, hofj a gyarmati kérdés miatt nire szükség háborúra, * két államférfi Münchenben nyilatkozató t irt alá, amely szerint tárgyalásokat kivannak, nem háborút. Ha azonban a tárgyalás - még mielőtt megkezdődött - már is negatívnak Ígérkezik, akkor Könynyen előre látható, noev a Münchenben-megkezdett épitő jellegű periódus nemzetközi feszüls egekké változhat át. Francia és angol "részről hiányzik az egységes megértésre irányuld akarat. Ha a demokráciák a békét akarják. le kell mondaniok a halogatásról, a bírálatról, a szemre hánya so.hr ól és a habozásról, mert különben látniok kell maid az-annyira szivükön fekvő európai egyensúly örök időkre szóló eltün\ését. Uj és végzetes tévedés lenne, ha lel tartóztatni akarnák Olaszország és Németország fejlődését, annál is inkább, mert a világ tbdja, hogy Olaszország és Né® tor szag nemre! a naooruLol, noha azt nem tekintik a politikai érvényesülés normális eszközének, Lenetséges azonban, hogy egyes befolyásos demokrata köröknek e z. a me g &y o z ő a és e • 4mig tartalom nélküli szavakról - folytatja a közlemény nem t érnek-at határozott cselekedetekre, mindaddit nem lehetséges az optimizmus. A Kezdeményezésnek a demokráciáktól kell kiindulnia. Szék felelősek mindazért, ami a legutóbbi husz esztendő alatt Surópában történt. Az olasz-angol egyezmény utin bátran hozzá kellene látni a terepnél: minden más kérdéstől valo megtisztításához. Az eurónai szárazföldön épp ugy, mint az egész földközi-tengeren,Olaszország biztosíthatja a népes leghőbb óhajtását, a oékét, de dönthet Európa sorsáról is, ha holnap a demokráciák nem lennének készek arra, ho.gv egy szer smindenkorra felszámolják a békeszerződések maradvány ait. /ml/ Y Bl/Ho íán s , november 12. /uavas/ Ma a következő törvényerejű rendeleteket írták alá; 1; A munkaidő tartamáról, 2; a vasutaknál teljesítendő munka időtartamáról, 3; a békéltetési és döntőbiráskodási eljárás "modosi tásáról 4; a fizetéses szabadságidő megállapításáról, 5; a munkások és bányamunkások kiküldötteinek jogállásáról/ 6; a munkaidőszabályzat megsértésének megtorlásáról, 7. a nemzetvédelmi iparágakban a különórateljesités megtagadásáról. . ' 8. a munkanélküliség elleni küzdelemről s a munkásság továbbképzéséről; 9. ui családi pótlékrendszerről /a születések számának fokozása érdekében / és 10; az'árszabályozásról szóló rendeletet, A 11;,12. rendelet a közületi vásárok igazgatásáról, a 13: az algíri bank aranykészletének átértékeléséről, a 14, a kincstári és állami kezesség alatt álló ... . kötvények kibocsátásáról, a 15rl7. a jelzálogkölcsönök régi rendszerének visszaállításáról és más részvényügyi intézkedésekről szól, a 18. a szállítóeszközök együttműködésének biztositására^ a 20. a tisztviselői nyugdijak uj megállapításáról szól. a 21. eltörli az országos sors játékot . . 1939 januárjától kezdődően, a 22. az adóeltitkolás megtorlásáról, a 23. a vasúti és gépkocsi szállítási dij ;szabás átdolgozásai J l, a 24. a közületi költségvetések jóváhagyásáról, a^-25. a vasutak ellenőrzéséről szol. Az egyik ma jóváhagyott törvényerejű rendelet intézkedik a Francia Nemzeti Bank aranykészletének átértékeléséről olymódon, hogy 170 frankot számítanak egy fontsterling ellenértékének. 'jHTJ/ ——— k^rsc* i cwci r La
