Napi Hírek, 1938. november/1

1938-11-08 [0429]

Vi /Balassagyarmati tudósítás folytatás/ Szűnni nem akaró éljenzés közben 11 órakor felhangzott az "Imához!" vezényszó és a magyar Hiszekegy eléneklése után hatalmas erővel hangzott fel az örömujjongás és a csapatok méliőságteljes ütemben, a katonazenekar hangjai mellett elindultak a régi haza visszakerült részeinek megszállásara, pontosan 11 órakor lépte át az elővéd a határt, hogy az ünnepélyesen bevonuló csapatok számára a zavartalan bevonulást biztositsa. Reggel 8 órakor hasonló ünneplés mellett átvonultak a magyar csapatok a kóvári hidon is a megszallandó területekre és itt is óriási ünnepléssel fogadta Kővár és a környező falvak népe a bevonuló magyar csapatokat. A balassagyarmati nagy nidon a csapatokkal együtt vonultak át a vámhivatalnál emelt s a kormányzó arcképével, virággal és zászlóval diszitett diadalkapun keresztül^ Balassagyarmat-Újtelepre Soldos Béla dr, főisjeán vezetésevei a vármegye, Balassagyarmat városa és a többi hatóság képviselői, A polgárság egyelőre még nem mehetett át a hidon és az újtelepen egybegyűlt, felszabadult községek lakóinak örömujiongását csak az Ipoly-iolyő balpart járói hallhatta az ismét szabaddá lett magyarokkal,együtt ünneplő balassagyarmati lakosság. Amikor Balassagyarmat-Újtelepre megérkezett a bevonuló katonaság, a felszabadult falvak ott várakozó lakói a diadalkapu előtt önfeledt Boldogsággal borultak várva-várt testvéreik vállára. Az Újtelepen percek alatt kitűzték az elrejtett magyar lobogókat; a cseh hatóságok ugyanis 11 óra előtt nem engedték meg a magyar zászlók kitűzését. A bevonulás után tartott ünnepéégen Pasztirik Srnő esperesplébános mondott .nagyhatású beszédet. Kiemelte, hogy az elszakitott falvak husz év óta titkon együtt imádkoztak csonkamagyarországi testvéreikkel és mindig erre a napra gondoltak. A 6sapatok parancsnoka köszönte meg az ünnepi szónok üdvözlését és ezután Oriskó* József zsélyi tanuló. majdKajtor Erzsébet zséli iskolásleány viáágcsokor átnyújtása mellett köszöntötte a magyar katonákat, Az ünnepély közönsége szűnni nem akaró lelkesedéssel eltette a kormányzót, Hitlert, Mussolinit és hangosan követelte a lengyel-magyar határ visszaállítását, valamint tüntetett Pozsonynak Magyarországhoz való visszacsatolása mellett is. Az ünnepség csak rövid ideig tarthatott, mivel a katonák Balassagyarmat-Újtelepnél két részre válva továbbindultak a környék megszállására. A tömeg lelkesedése azonban még ekkor sem szűnt meg, a katonákat állandóan éltették, virágesőt zúdítottak ráiu, minden szemben könny csillogott és a boldogság érzése lepte el mindenki arcát. Balassagyarmatnak, a Givitas Fortissimának nagy ünnepe volt a keddi nap. A város minden polgára, az ünnepségről visszatérőben, hálatelt szivvel zarándokolt el a templomokba, hogy megköszönje az Egek Urának végtelen nagy jóságát,/MTI/