Napi Hírek, 1938. november/1

1938-11-06 [0429]

0 Vi/Vi P o zua o n y, novembor 6./Magyar Távirati Iroda/ Esterházy János gróf magyar képviselő az Uj Hirok hasábjain "lagyar Testvérek! Bécsbon megtörtént a döntés. Tudomásul vesszük" cimmol kiáltványt intézett a Szlovákiában maradt magyarsághoz, A kiáltvány igy szól: Visszás zjritom a könnyöt, amely szemembe '.r-f '. tóiul, amidőn ittmaradt magyar testvéreim könnyes és kórdoaő száméba tekintek. Viszszaszoritpm, mortTmost nem lehet.helye fájdalmas lélűkmaroangolásaak, nem lehet helye lemondásnak vagy csüggedésnek, nem lehet helye az uí feladatok elől való megfutamodásaík, hanem tettre készen, férfias elszaaV sággal, bátran, erős hittel és kiapadhatatlan reménységgel koll megtennünk' azoieat a kapavágásokat, amelyekkel a jövő felé vezető utunkat megalapozzuk. Kis sereg, do megpróbáltatásokban aegodzett, küzdelmekben .kipróbált sereg az, amely most felsorakozik a nemzeti munka vállalására. Büszkén állok asmak élére, mint ahogy eddig a milliós ser^g élén állottam, büszkén és telve bizó hittel,-mert tudom, hogy a visszamaradt népcsoport, ha kevesebb tagból áll is, nem kisebb senkinél és felőfogj a hivatásának teljes súlyát. Könnyű lett volna nekem most kényelmesebb, kevésbé felelősségteljes és könnyebb hivatíst és munkakört választanom. Egy pillanatig sem_foglalkoztam ezzel a gondolattal, mert elválaszthatatlanul összenőttem azzal a talajjal, amelyet elődeim, őseim vérükkel és ve re j tékükkel tettek termékennyé á magyar gondolat részére, amely talajon ringott az én bölcsőm és amelynek sorsával, boldogulásával egybeforrott lelkemnek, szivemnek legkisebo része is, egész énem, egyéniségem, minden gondolatom, vágyam és reménységem. Amint én cselekszem, ahogy én gondolkozom, azt várom velem együtt.-visszamaradt testvéreimtől. Maradjon mindenei ott, ahova a Sors állította, legyen éltető ereje annak a megkisebbedett, küzdő magyar családnak, amelyre most fokozottan fontos és nagy feladatok várnak, hogy az itteni magyar nemzetcsoport méltóan a magyar"múlt szerint hagyományaihoz, megállja a helyét. Természetes, hogy a magyar együvétartozásból származó kulturális, szociális és' gazdasági kötelezettségeknek egészen uj rendszerét kell most kiépítenünk, Bizunk abban, hogy ez a törekvésünk^ ameEyel Szlovákiának újraépítéséhez is mint tettel tényezők akarunk hozzájárulni, teljes megértésre fog találni szlovák testvéreinkben. Nekünk épugy, mint nekik" a keresztény nemzeti gondolat a kiindulási alapunk, ez az alap pedig nem tűrhet meg oiza^lmatlansagot vagy bármilyen olyan túlzást, amely veszélyeztethetné két olyan népnek békés együttélését és együttes építő munkáját:, amely két népet nemcsak lelki azonosságok, de gazdasági, földrajzi és egyéb körülmények is arra kényszerítenek, hogy a bennük rejlő nagy és értékes erőket ne egymás ellen foroitsák, hanem azokat egyik a másikért gyümolc söztesse. Mi részünkről, magyarok részéről ebben sohasem le sz semmilyen hiány. Megnyugvással látom.iazt, hogy a Magyarországba kerülő szlovákok sorsa miként fog kialakulni. &z'etnográfiai elv szerint vont határok sohasem lehetnek teljesen igazságosak. Nem kerülhető el az, hogy a népcsoportok össze ne vegyüljenek. így a magyar-szlovák határ kijelölésekor is nagyobb számban kerülnek szlovákok Magyarországhoz. Be ezek sorsa miatt : aggodalomra nem íehet oka senkinek, mert a magyar kormány teljes tiszteletben fogja tartani ezeknek a szlovákoknak minden nemzeti jogát és sohasem fog akadályt gördíteni nemzeti mivoltuknak szabad kifejlődése elé. /Folyt, kov./