Napi Hírek, 1938. október/2

1938-10-22 [0428]

f rf Z/lla/V/v §A pozsonyi rádió ma esti közvetítése során Benes londoni útjával kapcsolatosan a következőket mondotta: A volt köztársasági elnök a cseh és szlovák sajté véleménye szerint önkéntes száműzetésbe ment. /MTI/ A V/Ln paris, október 22. /Magyar Távirati Iroda/ Kanton elestét Parisban történelmi jelentőségű eseménynek tekintik és ugy vélik, hogy Japán nagy sikere nemcsupan a katonai helyzetre gyakorol majd döntő befoly-ást, hanem egyben nemzetközi téren is messzemenő változásokat fog előidézni. Francia részről aggodalommal állapitják meg, hogy a gapan terjeszkedés az indokinai francia gyarmat hatarához érkezett el. A Paris Soir ugy véli, hogy a keletázsiai események következtében uj korszak Kezdődik. Most már Európa érdekei forognak veszélyben. A Liberté hasábjain Doriot attól tart, hogy a nyugati hatalmak végképpen kiszorulnak . Azsüból. Kina válsága, mögött az európai fehér fajp, a keresztény civilizációt érte rettenetes csapás, lig lurópa népei civakodnak, addig Japán lassan, de biztosan iiatalmába keríti Ázsiát. A jövő Európáját - légyen az demokrata, hitlerista avagy fasiszta Európa - szörnyű veszély lenyegeti. Ba V/Ln E óm a,, október 22. /Magyar Távirati Iroda/ A Tribuha mai számában feltűnést keltő állásfoglalást közöl a ruszin kérdésben. A lap vezető helyen közli Masaryk Tamás volt elnök nyilatkozatát, amelyet 1924-ben Gillerson szovjet vöröskereszt-megbízott előtt tett. A nyilatkozatiban Masarvk kije lentette, hogy a Kuszinfoldet Szovjetoroszország zálogának tekinti és azt az első adandó alkalommal át"is engedi a szovjetnek. Ezt a nyilatkozatot közölte a Rud£ Pravo kommunista prágai újság, majd) a Narodn;^ Listy is . július ll^iki_JzámJJb^&r A Tribuna vezércikkeben foglalkozik ezzel a leleplezéssel és rámutat arra. hogy ezt a körülményt a ruszin kérdés végleges rendezésénél feltétlenül figyelembe kell venni. Mindenesetre figyelmet érdemel az - írja -, hogy a szovjet kormány máris bejelentette a maga részéről, nogy ellenzi a közös magyar-lengyel ha.tár létrejöttét. Lo hogyan is lehetne Moszkva más állásponton? Litvinov természetesen független Ruszinföldet akar, mert ez az első lépés ennek a gyenge és életképtelen kis államnak megkaparintására. Moszkva nem akarja elvesziteni a zsákmányt, amit annakidején Prága számára tartogatott. A ruszin kérdés azonban fontos kérdés, nem elszigetelt jelenség, hanem egész Európát érdeklő probléma. Azok az e r§k, amelyek Spanyolországban es Középeurópában elvesztették a játszmát, itt kiszerelhetik meg meg utolsó kétségbeesett erőfeszítésüket. A kérdésnek ez a lényege es a nagy-és kishatalmak egyaránt kötelességüknek kell hogy érezzék, hogy a Kérdést felelősségük teljes tudatában és nagy előrelátással megvizsgálják.