Napi Hírek, 1938. október/1

1938-10-15 [0427]

s °" V

A Varsó, október 15./Magyar Távirati Iroda/ A-xn+

. ? - bzembek gróf, a külügyminiszter állandó helyettese szombaton délután logadtahory András varsói magyar követet. 3 o- V/7 Varsó, október 15./Magyar Távirati Iroda/ •n + i- v í

1 Go

?zienna &-zeta Hanalova szombati számában terjedelmes piníw k

fzoi..íozlowski-nak, a varsói lengyel-magyar kereskedelmi kamara elnökének tollából aki ismerteti a lengyel-magvar kereskedelmi kapcsolatok mai állását és azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a közös leng vei-magyar V

a

tfi" létrejötte eseten a lengyel-magyar árucsereforgalom hatalmas fellendülése következnek be. to MBl/Mo Be r 1 i n, oktáber 15 ./Magyar Távirati Iroda/ kJ A Völkischor Beobachter valamennyi kiadásé - a berlini,ralin'>cheni, ? bíesi ós ^z északnémet kiadás - vasámepi számában közli Sió ja Döme berlini magyar követ nyilatkozatát e ma gyár álláspontról a csehszloá vák kérdésben. 1 magyar követ ebien a nyilatkozatban * következőket fejtette ki: - Mindenekelőtt meg kell- < állapit a ni. h^gy a magyar köve- " telesek - ellentétben némely más értelmű téves lap jelentéssel - egyáltalában nem követnek iraperia lisztikus célokat, hanem szigorúan a müncheni tanácskozásokon szem előtt tartott néprajzi alapokra támaszkodnak. Ennek megfelelően követeli Magyarország Csehszlovákia túlnyomóan magyarokláktaj : haladéktalan visszaadását, még pedig az 1910.évi népszámlálás a_lapján. Ez volt ugyanis . ' .[ . '• az egyes népcsoportok állományának utolsó felvétele az lylö.óta ezekén a határterületeken .megszakítás nélkül ós majdnem ugyanolyan ólességgel, mint a Szudé tákten/." Á el nemzetié tlenitő intézkedések előtt. De különben is órhtető módon nemet részről szia tán a mesterséges csehositő intézkeo§ seket megelőző állapotot vették alapul a szudétanémet területek visszacsatolásánál. / keresztülvitt - Hasonlóképpen az említett etnikai elveknek megfelelően kívánja még Magyarország, hogy minden nem cseh népcsoportnak, amelyek husz ívvel ezelőtt bekebeleztek ebbe a soknépü államba, adják meg^ a lehet őseget, hogy magf dönthessen jövő sorsáról. Ebben a tekintetben elsősorban a népszavazást .' ' letekintik szabados meggyőző akaratnyilvánításnak e népcsoportok jövő állami hovatartozásáról. - áni már most azt az itt-ott felhőztt érvet illeti, hogy Csehszlovákia három legnagyobb szláv csoportját, tehát a cseheket, a szlovákokat és a ruszinokat a nép megkérdezése nélkül kellene egy szláv államba összefoglalni, ennek nincs több értéke, mint pl.annak az értelmetlen követelésnek, hogy mimen egymás mellett lakó és egymással az emiitett három nép móójára többé-kevósbbe rokon román vagy germán népeket megkérdezésük nélkül egy állam kötelékébe kényszerítsék. Magyarországnak most mar az a kívánsága, Hogy a ruszinok éppen ugy mint a szlovákok, "szabadon oöntsenek arról, hogyan akarják megValópity^u látni e terület politikai felépítésébe való bekapcsolódásukat. I Végül mégegyszer hangsúlyt zonom kell,hogy a magyar kormány előtt,a mikol^ezekkeí a követelésekkel előállt,nem lebegtek irapérialiszt ikus célok. Ellenkezőleg, az a nézetünk,hogy Eufópa tartós békéjét csak olyan renddel lehet biztosítani,amely a népek szálad akaratnyilvánításából kristályosodik ki. t berlini magyar lövetnek ezek a kijelentései néhány nagyobb vidéki német lapban is megjelentek. ^ ^^dk-srúisitekj