Napi Hírek, 1938. szeptember/2

1938-09-19 [0426]

S Zw/Wa/Vv Y a r s ó, szeptember 19./Magyar Távirati Iroda/ Mussolini beszédét Varsóban tetszéssel fogadták. Politikák körökben a mai politikai helyzet tekintetében hflyesnek itélik meg Mussolini megállapitásait. A beszéd tartalma, amelyből nem hiányoznak az eros kifejezések, politikai körök szerint komoly figyelmeztetést jelent. Mussolini Lengyelország felé intézett baráti szavainagyon szívélyes fogadtatásra találtak. vWs^ban ugy vélik, hogv a beszéd nem volt hatás nélkül a "v. .." I.-..." •''•".•••.•londoni francia-angol megbeszélésekre .Varsói jelentés szerint Lengyelország állásfoglalását a cseh kérdésben a köve tkezőkbe n lehe t összefoglalni: Lengyel nézet szerint a szudétanémet probléma megoldásához hasonlóan kell a lengyelek által lakott csehországi területek kérdését is megpldani. Lengyelország ebből az álláspontjából nem enged. Politikai körökben komolynak tekintik a helyzetet és a leenasrobb figyelemmel kiséri.k a szudétanémet konfliktus fejlődését, .. „ Varsóban nem látják kizártnak, hogy a cseh kormány részéről váratlan reakció következzek be. Rámutatnak egyszersmind arra is, hogy a lengyel sajtó állásfoglalása] a Csehországgal szemben fennálló lengyel követelések tekintetében, valamint a vidéken lefolyt sok gyűlés hangúlatáoól következtethető, hogy ma már egész Lengyelország követeli a csehországi lengyelek önrendelkezési jogának megadását és teljes erejéből támogatja az ottani lengyel kisebbséget. A félhivatalos Qazetta Polska terjedelmes cikket szentel a sseh problémának. I lap leszögezi, hogy Európa közvéleménye .*« ma már megértette, hogy egy "y : annyira mesterséges államképlet, mint a mai Csehország, jelen formájában nem állhat fenn tovább, hanem teljes átépítésre szorul. A cseh köztársaság ma a békét fenyegeti - irja a lap. A szudétanémet kérdés megoldása, bár egyre közeledik az önrendelkezési jog felé, még nem jelenti a cseh nemzetisági kérdések kiküszöbölését. Az önrendelkezés problémája' egyformán érdekli Csehország egyéb nemzetiségeit is, amelyek -ha tározót tan kijelentették, hogy nem elégszenek leg kevesebbel, mint amennyit a szudétanémetek kapnak. A magyar közvélemény is - írja tovább a lap - a rra az s lláspontra helyezkedett, hogy a csehországi magyarság sorsáról népszavazásnak kell döntenie. Emellett Magyar országon azt a helyes felfogást vallják, hogy az önrendelkezés az őslakosságot illeti, alapul pedig az 1918.évi állapotok ke 11 venni. A sziléziai lengyel őslakosság az Olsa vidékén ma ugyanazokat a jogokat követeli, mint a többi nemzetiség'-... A szudétanémet kérdésben ma már autonómiáról sző sem lehet, egyre jobban előtérbe tolódik a népszavazás kérdése .Amikor a csehek 18 évvel zezelőtu Lengyelország rendkívüli nehéz helyzetét kihasználták és kitértek a népszavazás útjából, valósággal belefojtották a szót a lengyelségbe. Ma a lengyel közvélemény nem térhet napirendre a lengyel lakosság sorsa felett^ amelyet a jövőben nem érhet semmi korlátozás. A Gazeta Polska a cseh eseményekkel kapcsolatban "Az 1919 .évi cseh erőszakot jóvá. kell tenni" cimen ismerteti azokat s francia ás angol sajtóhangokat, amelyek a lengyel kormány Londonban tett lépésével foglalkoznak. S Zw/Vv Varsó, szeptember 19./Magyar Távirati iroda../ f*

6

^ A Polska Zbrojna, a hadsereg lapja, vasárnapi vezércikkében kifejti, hogy a csehekén kivül a köztársaság egyetlen nemzetiségervolt megelégedve sorsával. A nyugati államok közvéleményében ma a Csehországra vonatkozó nézetek gyors fejlődése tapasztalható, irja a lap. Közeledik az az óra, arakor a cseh állam felepité sénál elkövetett goromba hi&ákat ki kell küszöbölni. A Csehországban élő lengyel kisebbség harcos évei nem maradhatnak eredmény nélkül. A csehországi lengyelség önrendelkezési jogának realizálódnia kell. A lap ezután u : -• . ,.a. hivatkozik/T . w . «•• , hogy nincs olyan nemzetiség Csehországban, amely ma a csehekkel közös határok között akarna élni. t^&ns&í