Napi Hírek, 1938. szeptember/1

1938-09-13 [0425]

Ch Kö/Wa G o n f, szeptember 13,/Magyar Távirati Iroda/ A népszövetség ma délutáni közgyűlésén Sandler svéd külügyminiszter felszólalásában többek között a következőket mondotta: - A legutóbbi időkben azt tapasztaltuk, hogy sajnos néma nemzetek szövetsége Ítélőszéke előtt fog eldőlni a világ sorsa. A miniszterelnök ezután rámutatott a népszövetség fejlődésének felfelé, majd lefelé ivelő vonalára, majd igy folytatta: - Óvakodni kell attól, hogy elhamarkodottan mondjunk Ítéletet a nemzetek szövetsége jövője felett, de ugyanakkor céltalan lenne illúziókban ringatni magunkat a jelenlegi állapot tekintetében. Szembe kell nézni a valósággal es tul kell tenni magunkat fogyatékosságaink hibáin. Ez a megállapítás áll a nemzetek szövetségére is, mind cselekvő, mind nemleges szempontból, de áll a béke érdekében tett erőfeszítéseinkre és a hábo.u elhárítása végett kifejtett tevékenységünkre, A világpolitikában bizonyos átváltozásoknak, fejlődéseknek voltunk tanúi, mindez azonban sajnos a nemzetek szövetségén kivül ment végbe. - Az a körülmény, hogy ez az átváltozás békésen, katonai erőszak nélkül történt, bizonyítja, hogy a status. quo> ha az nem egyeztetne tő össze az adott körülményekkel, megváltoztatható más módszerekkel is, mint erőszakkal. A nemzetek szövet ségének szerepe e té rsn sajnálatosan jelentéktelen volt. A nemzetek szövetsége egy pozitív és egy negatív célt követ* Az egyezségokmány, amely mind a két célkitűzést magában foglalj a, a maga egészében alkalmazandó, azaz a 10. szakasz épugy, mint a 19. vagyis a revízióról szóló szakasz, A népszövetság reformja kérdését tanulmányozó úgynevezett huszmnyolcas bizottság eddig e nagy problémának egy kis részével foglalkozott csak. A központi probléma a 16.. vagyis a megtorlásokról szóló szakasz ... E szakasz Kérdése megérett a "döntésre. Eldöntendő, vájjon a nemzeiek szövetsége a valóságban kényszerítő vagy tanácsadó szervezet-e vagypedig a kettő közötti átmenetet jelentő szervezet. A mii helyzet kényszerít a kérdés eldöntésére. A gyakorlat a megtorlások kérdésében az egyes államokat arra kény szeri tette, nogy egyénileg foglaljanak állást, egyénileg állapítsák meg követendő magatartásukat. - Ezt tette Svédország is, amidőn kijelentette, hogy a megtorlásról szóló szakasznak nem tulajdonit kényszerítő jelleget, hanem csak tetszőleges jolieget. Igy nyilatkozott a svéd parlament is es KÖZÖS nyilatkozatban most jelentette ki ugyenezt Kopenhágában hét állam kormánya, A jelen közgyűlésnek míg kell oldania továbbá a következő kérdést: Nem lenne-e célszerű >s nemzetek szövetsége szempontjából, ha tisztáznák a kimondott elv és a tényleg követett gyakorlat közötti különbséget. Súlyos hiba lenne túltenni magunkat e kérdésen,,amely Svédország delegációjának állásfoglalása szerint á nemzetek szövet-sege jövő fejlődése szempontjából múlhatatlanul szükséges. - Ama ténynél fogva

? hogy a megtorlások alkalmazása a gyakorlatban tetszőleges lettj az egyéni állásfoglalás" minden egyes állam jogává vált. A semlegesség például Svédország esetében is ezentúl összeegyeztethetőnek tekintendő a népszövetségi tagságból folyó kötelezettségekkel. Ha fenntartanak egy olyan kötelezettséget, amely csak képzeletbeli kötelezettrégnek bizonyult, ezzel tápot adhatnak'olyan hiedelemnek, hogy vannak az egyezségokiratnak egyee rendelkezései, amelyek ho^t betűnek tekinthetők.