Napi Hírek, 1938. szeptember/1
1938-09-05 [0425]
L To/L L o n d on, szeptember 5. . ... .-. . . « Lord Halifax külügyminiszter vasárnap este Londonba érkezett, , hogy állandó érintkezésben álljon a középeurópai helyzettel. Közel hároméra hosszat tanácskozott a kük ügyi hivatalban tanácsadóival s mielőtt lakásárra távoz ott> utasitást hagyott hátra, hogyha lord Hunciraantól vagy Gwatkintól táviratok érkeznek, azoknak tartalmát haladéktalanul kezeljék vele az éjszaka folyamán is. Egyseként Lonáon továbbra is várakozó állásponton figyeli a helyzetet. ii Daily Express prágai levelezője szerint Hitler teljes önrendelkezési jogot fog követelni a szudétanémetek számára, mégpedig az önkormányzatról nemzetiközi ellenőrzés alatt tartandó népszavazás alakjában. Ha a csehek ezt v issza ut asitanák, a szudétanémetek maguk tartják meg saját népszavazásukat német vé delem alat t. Nem tartanak attól, hogy a csehek ezt fegyveres erővel próbálják megakad lyozni. Feltehet ő, nogy Anglia és Franciaország is belenyugszanak e megoldásba,mintsem megkockáztassák a fegyveres összeütközést, sőt nemzetközi rendőrséget küldenek a népszavazás ellenőrzésére. Hitler és Göring azt kívánja, hogy e rendezés után Németország igyekezzék Angliához közeledni. Mint Ver non Bar t lett a Rews Chronicleban irja, a megegyezés főbb akadálya' a következő : Németország továbbra is követeli 1. hogy Prága bontsa fel szövetségét Parissal és Moszkvával, 2. hogy vonja vissza a cseh rendőrséget a szudét a területről, 3. hogy adjon a szudét akna k képviseletet a oseh hadseregben. Prága kész tiszta német e zre djfeeke t a laki tani, de nem ad" részt a németeknek a legmagasabb paranosnokságokban. A Daily Mail vezércikke sürgeti a kisebbségi kérdés megoldását. Németország tizenötéven át mással volt elfoglalva, Sfagyaror szág pedig - gyenge és fegyvertelen levén - semmit sem tehetett, esi'ka világ lelkiismeretéhez fordult. A kisebbségek kénytelenek v olt ak némán tűrni, amig nem akadt pártfogójuk, aki azonnali orvoslást követel, A Zw/Vi Paris, szeptember 5,, ^~ " A sajtó a világbéke szempontjaoól nagyfontosságú eseménynek tekinti a tegnap Bordeauxban lezajlott francia-amerikai _. *• ünnepséget. Francia"részről ugy vélik, hogy Bonnet külügyminiszter es Bull itt'.amerikai nagykövet beszédei részét alkották a nyugati hatalmak " b é k e-o f f e n z i v á j Ina k'. A jelenlegi döntő órákban - irja a Jour - amikor '. . <a a háború vagy béke sorsa dől el Bonnet külügyminiszter és Bullit.beszédei hirül adták a világnak, hogy Franciaország és az Egyesült Államok karöltve járnak el a béke védelmében. A kéfbesz éd - irja a lap -..valóságos diplomáciai tettel ért fel.