Napi Hírek, 1938. szeptember/1

1938-09-05 [0425]

Ta/Ho Tokai, szeptember 4. Teleki Pal gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter most kezdte meg körútját a Széchényi György gróf halálával megüresedett tokaji választókerületben. A vallás- és közoktatásügyi miniszter szombaton dél­után 6 órakor Mez ózom boron mondott programmüe szádét. A miniszter az éj­szakát Bodrogkereszt úron Széchényi Wolkenstein Ernőná kastélyában töltötte. Mnjsk^iu^ ^ " . délelőtt 11 órakor Szerencsen az országzászló előtt mondott programmbeszedet a miniszter. A gyűlésen megjelentek Zsindely Ferenc államtitkár, Baross Endre, Baross ^ábor, Bárczay János, Egry holtán, i-dchtenstein lészló, vitéz Martsekényi -%re, Sánássy Imre, Ronkay,íerenc, Rátz Kálmán, vitáz Tóth ündrás^örs l'ibor, fhuránszky Bál. Vitéz árpád, vitéz Várad y László, és Ssóry ^aios országgyűlési képviselők, továbbá Fay István főispán és Bornemissza siklós alispán. A népgyűlést dr. Szabó öándor helyi elnök nyitotta meg, majd Tors I ibor országgyűlési klpviselő beszédében Teleki ?ál egyéni­ségéről szólt, kiemelte Teleki ^al gróf szerepót mint tudósét és politi­kusit, hangsúlyozta, hogy nem szabad megengedni, hogy „a magyar nép áldoza­tul és martalékul esséklolyan próbálkozásoxnako amelyej(a külföldi pél­dákat majmolja^ és amelyjfek a magyar földben nem lehet gyökerét lelni. Ezután ieleki Pál gróf vallás- és közoktatásügyi minisz­ter mondotta el programmbe szódét. Először is kegyelettel emlékezett meg Széchényi György grófnak, a kerület volt képviselőjének elhunytáról. "abban, h^gy a kerület neki ajánlotta fel a képviselő jelöl t­ssgetjbizonyitékát látja annak, hogy a teriilet választói helyesnek talál­nák azt a politikát, amelyet imrédy Béla miniszterelnök irt zászlajára. 0 maga is odaszegődött Imrédy Aéla mellé, mert egész embert fspjnort meg. benne, akiben megvan a hit, az akarat, a tudás, a hazafiság és erkölcsi érzés, amelyre ma az országnak szüksége van. Imrédy Béla politikája az ország eszményi tartalmának erőit akarja megtartani és a külső erőket to­vább opiteni magyar józansággal. A józanság alaptermészete a magyar népnek s erre nagy szükség van most az idők forgatagában, amelybe Európa került. A va 1 lá s- és kSzokta tásügyi minisz t er e zután a bizaIma t lan­ságrol beszélt. Ma mindenki mindenkivel szemben bizalmatlan - mondotta ­A mai ember nem hisz az Ígéretekben, abban bizni sem tud, de nem hisz már a cselekedetekben sem. Ha" pedig valaki az igére tét teljesít^ akkor azt uondja: Hát ez mi?A mai élet megítélésében, amelyet csendes helyről fi­gyelt , sokszor tapasztalta á józan megfontolásnak, sőt sokszor a józan esznek és józan értelemnek a M anyát. Enne ka következménye az, hogy az emberek ' fegye le mezét lének. Sok emoert látni ma,aki vezért keres vagy vezért hirdet, de bizonyos, hogy amint a vezér parancsolni próbálna neki, akkor máshol Keresné a vezért, örömmel állapíthatja meg, hogy a magya^fia­talságban, amelyet jól ismer, nem" alaptulajdonság ez a fegyelmezetlenség. A fa gyei mezét lenség ás bizalmatlanság eredményének látja azt, hogy az ^ em­berein lépten-nyomon erőt vesz a hisztéria, a rémlátás, ami pedig szin­tén nem természete a magyar fold népének. Felvetette ezután a kérdést a miniszter, hogy hol van mino­enne k a nyitja. A feleletet egyszóval adta meg: a tisztességben. Ez a szó azt jelenti, "hagy ha mindenki"tisztességes, akkor megszűnik a bizalmatlan­ság, o fegyelmezetlenség és a hisztéria is. Hibás az a felfogás, amelynek a sMtó is hangot adott, hogy n a kormány szüntesse meg a hisztériát". Nem la bet és nem szab ad minaent a kormánytól és az államtól várni. Az ál­lam és az államszervezőt csak eszköz -*rra, hogy saját magunkban mint tár­sadalom elég erősek legyünk. / Polytatása köve tkazik; /

Next

/
Thumbnails
Contents