Napi Hírek, 1938. augusztus/2
1938-08-18 [0424]
0 M Ke/Ke Berlin , augusztus I5i /Eagyar Távirati Iroda/ Berlin északnyugati szélén, nem is olyan régen még a város kapui előtt, fekszik a Qharlottenburgi palota. ahol'Ribbentrop külügyminiszter ad villásreggelit a kormányzói pár tiszteletére, A helységet, ahol a kastély felépült, eredetileg Lietzenburgnak hívták^ s itt építtette fel III, Frigyes brandenburgi választófejedelem, aki később Königsborgben porosz királlyá koronáztatta magát, felesége, Sophie Charlotte számára nyári tartózkodás i helynek a tulajdonosa utan később Charlottenburgnak elnevezett Iictzenburgl palotát. A királyné eredetileg a Potsdam melletti Caputh környékén fekvő királyi birtokon akart magának nyári palotát építtetni, de később raégio arra határolta magát, hogy a Berlinhez közelebb fekvő Lietzenburgot választja a Tiergarten nyugati szélén. A Spree itt két ágban is keresztül szelte a vidéket s' igy kedvező keretet nyújtott a. kastély mellé tervezett park száméra, A kastély építését 1695-ben kezdte meg Kering udvari éoitész. Erddctileg csak a mostani palota középső része épült meg különálló villa alakjában, 1698-ba nké szült" ei a villa 's nem sokkal később felavatták a mellette omolt kis udvari operaházat is. Ezzel azonban még nem fejeződött be az építkezés. Az építőké 4vü"uralkodó hamarosan félretette rendkívül takarékos miniszterét, Dankelmannt, s ekkor uj korszak virradt a lietzehburgi palotára -is. Hamarosan uj szárnyal: épültek az eredeti kastély mellé a svéd származású Güthe Eosander m épit5sz tervei alapján. A király Parisba küldte ki tanulmányútra az építészt, aki hazatérve azonnal ujabb építkezésekbe kezdett. Leibniz, a királyné kedvelt embere, sokat időzött Lictzenburgban s elragadtatással irt Gütne terveiről. Ujabb építkezés következett be a királyné halála után, de szünetelt, amikor 1713-ban a takarékos I. Frigyes Vilmos váltotta fel a trónon Frigyes királyt. Végül Nagy Frigyes király neve szerepel még az építtetők között, aki a kastély úgynevezett uj szárnyát épittette korának bokezü és diszes stílusában. A kastély berendezése rendkívül gazdag, ami érthető is, mert a fővároshoz való nagy-közelsége miatt valamennyi uralkodó kedvelte és gazdagította berendezését. A barokk festészet remekei mellett a porosz kastélyok mintájára egyik fődiszét ennek is a különböző rendkívül értékes porcellán ok teszik, s mint a porosz uralkodók többi kastélyát is, Charl o 11enburgot is nagykiterjedésű, gazdag park veszi körüle Som a palota, sem a kert nem maradt meg eredeti alakjában. A későbbi építtetők mind a lakáiyosság, mind pedig a kor ízlése szerint változtattak mind a ház, mind a kert külsején. Legutóbb -a századforduló után végeztek nagyobb átalakításokat és ekkor eltávolítottak sok mindent, ami a tizenkilencedik század i$en könnyű,fajsúlyú Ízlését kielégítette ugyan, de az igazi művészettől-époly távol állt, mint ennek a századnak igen' sok még ma is meglevő emlőké. Ma a. charlottenburgi kastély ismét egyöntetű külsővel mutatkozik be gyönyörűen ápolt kertjével együtt s s bár a néhány év óta Berlin környékén fellépő fabetogségek sok értékés'fáját elpusztították, még ma is egyike a környék legszebb kerti palotáinak,
