Napi Hírek, 1938. augusztus/2

1938-08-30 [0424]

0 Wa/Wa /imrédy nyilatkozatának I.folytatása/ A magyar nemzet nagy várakozásokat füz Imrédy nevéhez. Nagy­jelentőségű beszédeiből, amelyeket miniszterelnökségének rövid ideje alatt tartott, arra következtet, hogy ő lesz az a férfi, aki a hivatali elődei/ Gömbös és Darányi által a nemzet megujitása és az állam megreformálása ér­dekében elhatározott terveket a valóságba át fogja ültetni. Ez olyan remény, amelyet Imrédy eddig életpályája és egész Tieg jelenése teljes mértékben igaiol. Erély ás mértéktartás: ezek Imrédy egyéniségének alapvonásai. Imrédy miniszterelnök a beszélgetést ama nagy benyomások melegszívű vázolásával kezdte meg : , amelyeket reá és útitársaira németorszá­gi látogatásainak már első nap ja 1 gyakoroltak. Nehéz ezeket a benyomásokat szavakba önteni, de egyet ki akar emelni: " Kiéiben, az északi határokon át és Helgolandba való uta­za'sunk folyamán, mindenek előtt azonban a hamburgi kikötő pezsgő munkájá­nak láttára meggyőződtünk arról, hogy az uj Németország nemcsak kovácsol­ja nagy terveit^ hanem azokat meg is valósítja. Láttuk a sikereket is, nemcsak a szándékot." Arra a kérdésre, hog. adódott-e már eddig is alkalom poli­tikai megbeszélésekre, Imrédv Őexcellenciája igenlően válaszolt. Különö­sen a ^elgolandi nap és a "Patriá"-n való közös utazás értékes megbeszé­lésekre adott alkalmat a magyar államférfiaknak a Führerrel és ennek munkatársaival. Az aktuális politikai kérdések egész területét érintették és a nemet nézetek átfogó képét nyújtották ezek a beszélgetések. Emellett lehetővé vált számára, hogy Magyarország gondolatait is kifejtse a német vendéglátók előtt, A beszélgetés azután a bledi nyilatkozatra terelődött, amely Magyarország és a kisantant állami közötti viszonyt érinti és amely a nemzetközi sajtó különböző kommentárai révén nagy találgatásokra szol­gáltatott okot. Imrédy a bledi közlemény határozatlan módját azzal a tény­nyel magyarázza, hogy blerhexi még nem kötöttek határozott megállapodási, hanem csak egy ilyen megegyezésre való szándékot ás a megegyezés nyers körvonalait Hozták nyilvánosságra. Magyarország fegyverkezési egyenjogúsága magyar szempont­ból bár önmagától értetődik, mindazonáltal a kisantant országai részéről formálisan még el nem ismertetett. A fegyveres erőszak alkalmazásáról va­ló lemondás egyébként nem egyéb, mint a ftellogg-paktumból folyó ismert kö­tele zettségneK uibóli megérositése magyar részről. Az egész megegyezés azonban a kisantant országainak a ma­gyar nép ama részével szemben tanusitott magatartásával áll és bukik, amely a trianoni szerződés óta ezekben az országokban él. Kánya külügyminiszter, aki közben megérkezett és a beszél­getésben részt^vett, ezt a fontos pontot a következőképen magyarázta: Világos junkt imról van szó a fegyverkezési egyenjogúság és a fegyveres erőszakról,való lemondás között egyrészt és a kisebosegi védelem Között másrészt. 2s pedig: 1. / A megegyezés csak akkor lép hatályba, ha a Csehország által megteendő kisebbségi nyilatkozat fölött teljes megegyezés jött lét­re é s 2. / Magyarország magatartását természetszerűen aszerint fogja megszabni, hogy az ebben a kisebbségi nyilatkozatban tett Ígéretek mennyire fognak megtartatni. /Folyt,köv./

Next

/
Thumbnails
Contents