Napi Hírek, 1938. július/1

1938-07-01 [0421]

o- Za/X /Felsőház egyesitett bizottságai JJT foljttatás/ Ltleíht/ Láng Lajos kijelentette, hogy ahhoz a kérdéshez, hogy a különböző rendszerek közöl melyik a helyes: a régi kontingentál is rendszere, vagy az 1921-hen t , {hívott szeszért ékesít ési"méd, vagypedig az' a monopólium, amelyet ez a gavaslat tartalmaz, - nem kivan hozzás2n51ni. Ha az államkincstár . és a fogyasztó; . érdekettégyarántT* i ha tehát az uj javaslattal sem a kincstár bevételei nem csökkenteké sem a szes ára nem emelkedik és arrél a kétezer kisgazdáról is intézkedés"" ' történik, aki eddig az ipari szesgyáraknak szállított répát, akkor, lehetséges, hogy a törvényjavaslat szándékolt eredmény elérhető. F^MÍHJCUXÍ, Szót kell azonban emelni a kisajátításnak a lavastlatban "' szabályozott uj rendszerbelien, amely a kisajátítás alapjául nem a vagyoni értéket, hanem egy supponált jövedelmet teszt..-, különbséget kell töüni az állam közjogi jellege és az állami közgazdasági tevékenysége között. Ha az állam elveszi a koncessziót és elvonja a termelési lehetőséget, akkor elméletileg lehet vitatni, hogy ezért kártérítés nem jár; Az állam adta, az állam elvette, de ez esetben előáll a status quo ante, hogy a tulajdonos iggatlanaival és ingóságival azt tehet amit akar. Ha azonban az állam azt mondja, hogy ő ezekkel az ingatlanokkal és ingősá^kkal is rendelkezni akar, mert ezen a telken az áilam kivánia folytatni a szeszgyártást, akkor már ez az állimnak nem közjogi, hanem közgazdasági"tevékeny sége.Itt az állam már nem közjogi hatalom hanem vevő és ilyen esetben a vételárat nem állapithatja meg egyedül a vevő, hanem ennek megállapítását a függetlenbíróságra kell bízni. Kifogásolja, hogy amikor nem kisajátításról, hanem az uzembentartás megszüntetéséről van szó akkor az a vagyonérték, amely a régi tulajdonosnak visszamarad, forgalmi becsértékben kerül levonásra . a kártalanítási összegből.Itt hiányzik a közös nevező mert a kártalanítás alapja a csökkentett érték, a tulaidonos terhére levonásra korülő összeg pedig teljes érték. Amikor az állam terbéről van szó akkor az'állam megtiltja", hogy a bíróság a kisajátítási törvény alapián járjon el. de rniko^* ugyan- " ilyen aktusnál a régi tulajdonosról van sző, akkor az állam a kisajátítási törvény klasszikus álláspontjára helyezkedik. Láng Lajos hangsúlyozta hogy mindezt nem'is az ipari szeszgyárak érdekében eraliti fel hanem a hitelező érdekében, aki az ipari" szeszgvárnak jelentékeny kölcsönököket nyújtott" és akit ez az eliárási mod súlyosan sírthet. Ha valaki azt is mondja, hogy nem kell saiáálni az ipari szöszgyártulajdonosokat, mert azok a múltban állítólag naivon sokat kerestek és berendezéseiket nullára leírták akkor ez a szempont nefi nyerhet alkalmazást a hitelezőnél, aki csak minimális kacatokat keresett' és akinek követelését ez az uj rendszerű kisajátítás lényegesen sértheti. «em lehet a hitelezőt állandóan arra lelkesíteni, hogy teliesitse feladatát és nyújtson kölcsönöket s ugyanakkor olyan intézkedéseket tenni, ameiy a hitelező jogainak korlátozására vezethet. /Folytatása következik/