Napi Hírek, 1938. június/2

1938-06-17 [0420]

0 Ho S e n f , június 17. A Neue. Éerner Zeitung , a svájci paraszt-párt hivata­los lapja beszámolót közöl egy svájci gazda-ember csenszlov'ikiai benyomá­sairól. Az úgynevezett agrár-reformok - állapítja meg a cikk írója - sehol sem mutatnak'fel kielégítő eredményt Romániában a földbirtokok felaprőtása folytán megbomlott a terményfajták azonossága és az által tőzsdei értékesí­tésük lehetetlenné vált. A legtöbb hiba azonban abban rejlik, hogy különö­sen a nemzeti kisebbségü államok politikai célokra használták fela földre­formot, így például a csehek n kisajátított nagybirtokok felosztásánál arra törekedtek, hogy a német lakta nyugati határon es a kizárólagosan magyarok lakta Dunabalpartján fekvő birtokok csehek birtokába kerüljenek. 1931-ben az qgész csehszlovák földterület 1/3-éfc lefoglalták, cinnek 1/3 részét meghagy tik a régi birtokosok közén, amig a megmaradt 2/3-át földarabolták. Gyak­ran megesett, hogy a szudétanémot tőrületen feldarabolt .oldbirtokok 96 szá­zaléka a csehek kezére került. 3 viszás helyzetet tetézte még az a körül­mény, hogy váltságdíj fejében a régi tulajdonosok 1920-1921-ben a reális érték 15 százalékát, később pedig * 1/5-ét kapták. Még sajnálat ramélt óbb a több mint egymilliót kitevő csehszlovákiai magyarság sorsa. 1920-ban egy hold földért 5-700 csehkoronát fizettek, anidőn annak reális értéke 5000 csehkorona volt. A cseh telepesek 1200-1500 csehkoronáért kapták a magyar földek holdját. A földarabolt nagybirtokokon élé magyar zselléreket nemcsak nem juttatták földhöz,ellenkezőleg földfutókká tették. Amig régi tu­lajdonosaiknak csak 150 hektárt hagytak meg a fölosztott nagybirtokból, addig a csehek 400 hektárt is szerezhettek. Magyar tastvérek kezén együtt­véve csak 150 hektár maradhatott meg, amig a. cseh testvérek mindegyike külön kufcn is 150 hektárt szorozhatott. Kpp ily igazságtalanul jártak el az adó­zás terén is. így az ;,talagos adóteher csent er ületen 500, sz udé tan érne t te­rületen 1000 és magyarlakta területen 2-3000 cseh koron át tesz ki. Igaz ugyan, hogy a magyar földek jobban vannak megművelve, de escnsapadékb'an a csent érül etek sckkal gazdagabbak, mint a magvai' földek. Sz pedig igen fon­tos körülmény, mert annyi magyar vidéken csak kétszeri lucernatermes van addig köz ép cseh országi földeken öt-hafcszor is terem egy évben. Délcsehor­szágban 80 szarvasmarha esik 100 hektárnyi területre, amig a Csalóközben csak 30. Cseh földön 4-5 métermázsával több terménymag és 60-7 0 métermázsá­val is több burgonya terem hektáronkin t, mint a magyarlakta4Brületeken« A földreform megakadályozza a magyar törpebirtokosokat birtokaik egyesíté­sében; minden ily irányú igyekezetnek már eleve útját szegte cseh légioná­rius telepesek zárt földbirtokhoz való juttatása. A falusi jegyzők leg­inkább csehek^ politikai érdemszérzésből igyekeznek az agrárpart kereteit kibővíteni, a gabonamonopolium intéz ősege alacsonkábbra becsüli a magyar búzát a csehénél, ami alacsonyabb ármegállapítást jelent, jóllehet-a ' magvarok állítása szerint - búzájuk jobb a csehénél. A csehszlovákiai Ti­szám szerinti adóteher nyolcszor magasabb a svájcinál. A cseheknek, mint uralkodó nemzetnek, térhódítása agrártéren igen nagymérvű. Az elmondott hk alapian elképzelhető, hogy mit jelent, amit a nemzeti kisebbségek "elszen­vedett karai jóvátétele" jogcímen követelné:. íz nem csupán a kisajátított birtokaik kenyszervetel^ra es a reális vételár közötti különbséget jelen a ti, hanem sokkal többet. Csehszlovákia gazdasági struktúrája ideális vol­na, de nepíaji összetétele végzőt esőn szerencsétlen. Csehszlovákia sorsa a nemzeti kisebbségek problémájának megoldásától fuga. /MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents