Napi Hírek, 1938. június/2

1938-06-17 [0420]

Za/Dn A Magyar Távirati Iroda jelenti : A képviselőház pénzügyi, földmivelésügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága Bud János elnöklésével pénteken délelőtt tíz órakor együttes ülésben tárgyalta a szeszegyedáruságról, majd a hegyközségekről sz'Öló törvényjavaslatot. A kormány részéről Reményi-Schnelle r Lajos o énzügyminiszter, Sztranyavszky Sándor földmivp lés ügyi miniszter, Thaly 'Zsigmond és gróf Teleki Mihály államtitkárok vett.-kfrászt a? ülés^. Bud János napirend előtt meleg szavakkal üdvözölte Sztranyavszky Sándor f öldmivelésügyi minisztert, aki ebben a minős égé bei első izben vett részt a bizottság ülésén s aki az élet legkülönbözőbb területén nagy képességgel és lelkiismeretességgel teljesítette mindig feladatait. Hangsúlyozta, hogy a földmivelésügyi'minisztémát költségvetési beszéde a legszebb tanúbizonysága annak, hogy Sztranyavszky Sándor együttérez a magyar földdel, ami a magyar sorsot jelenti. Annak a kívánságának adott kifejezést az együttes bizottság neveién, hogy Sztranyavszky Sándor nehéz ás felelősségteljes munkáját a magvar nemzet és a nép érdekében minél több siker kiserje. Az elnök általános tapssal fogadott szavai után Sztranyavszky Sándor földmivelésügyi miniszter hálás köszönetet mondott az üdvözlésért és arra kérte a bizottság tagjait, hcey u yanabbaa a megértésben és támogatásban részesítsék, amilyenben mint házelnököt részesítették. Uj feladatkörét lelkiismeretesen és egyedül a közérdeket tartva szem előtt fogja betölteni. Loiuo** lűtTé vslCadó részlete sex* ismertette a szeszegyeaáruságról szóló törvényjavaslatot. Rámutat vi, arra, hogy a világháború"után egész gazdasági berendezkedésünk lényegesen átalakult s uj helyzet állott elő a szeszgazdálkodásnál is. A pénzérték állandó romlása hatástalanná tette a kontingens és exkontingens szesz közötti állandó különbözetet és nagy részben meghiúsította a termelési jutalmak célját. Ilyen körülmények között nehogy a nagyobb tőkével és kereskedelmi felkészültséggel rendelkező ipari szeszgyárak a mezőgazdaságiakkal szemben előnyös helyzetbe jussanak, újból kellett szabályozni a szeszgazdálkodást az 1921. évi XLI. törvénycikkel, amely a mezőgazdasági és ipari szeszgyárakban termelhető szeszmennyiséget a túltermelés megakadályozása céljából korlátozta és a mezőgazdasági szesztermelés érdekében a szesz értékesítését központosította. Az említett tárvénycikk és a vele kapcsolatos intézkedések; egyes rendelkezései a mezőgazdasági szeszgyárosok Körébea úgyszólván a törvény hatályba lépése napja tói ellenzésre találtak, mert a termelési keretből részükre"megállanitott kétharmad rész M jogos igényeiket nem elégítette ki, s mert meltány talannak

( tartották azt 1 s, hogy a szesz értékesítéséből befolyt összegekből a mezőgazdasági szeszgyárak ugyanolyan árat kaptát mint az ipariak, a termelési jutalom pedig megszűnt. nehezményezték azt is, hogy a mezőgazdasági szeszhozadék törzstermelési kerete állandóan csökkent. A mezőgazdasági szeszgyárak mozgalmához az utóbbi években csatlakozott a bor- és ^yümölcstermeloK széleskörű mozgalma, amely azt tűzte ki célul, hogy nagyobb mennyisei bornak és gyümölcsnek szeszfezés utján való gazdaságos értékesítése legyen biztosítva. A szeszgazdálkodásnak az 1921 :XLI. t.c-vel szabályozott rendelete a benne lefektetett keretrendszer merevsége miatt sem bizonyult az idők folyamán megfelelőnek s évek óta folytak tanulmányok és tárgyalások olyan szeszgazdalkodási rend megállapítása érdekéből, amely mellett az összes jogos köz- és magánérdekek lehetőleg kielégítést kapjanak. /Folyt, köy./