Napi Hírek, 1938. június/2
1938-06-17 [0420]
Gu/Zn Pro d o m o. Az alábbiakban közöljük Antal István " •** államtitkárnak a szombathelyi MOVE revíziós nagygyűlésén mondott beszédét, amely a -június 16,-i 10. kiadásban megjelent szombathelyi tudósításba a megjelödt helyen illesztendő be. Antal István dr. államtitkár azzal kezdte te szádét, hogy igen neaéz dolog a magyar élet nagy kérdéseiről politikamentesen beszélni. Különösen annak, aki aktiv résztvevője a politikának s akinek politikai habitusát nem lehet elválasztani a politikától látszólag legtávolabb álló kérdésektől sem. A politikát nem lehet önzetlenség, idealizmus és etika nélkül csinálni, hiszen a politika lényegében altruista cselekvést: mások dolgaival való törődést, illetve a köz kérdéseivel való foglalkozást jelenői. " • Mindamellett az a nézete, hogy a MDVS keretén belül nem szabad politikát csinálni, értve ezen a napi politikát, A MOVE és annak minden egyes tagja előtt csak egy politika eszménye lebeg het: az az általános nemzetpolitika, amelyet megboldogult Gömbös Gyula a magvar faj szeretetében, a magyar öntudat emelésében, a magyar nép nagyrahivatottságának biztosításában tűzött ki a MOVE számára. A MOVE ez alap szabály szer inti hivatását szigorúan szeme előtt tartja igyekezni fog arra, hogy időszerű közéleti kérdéseket csak annyiban érintsen, amennyiben azok nem a pártpolitika, de a magasabb nemzeti eszmék szempontjából bírálhatók el Ss amelyek megvalósítása tekintetében nem lehet fcülömb- • sóg magyar ás magyar ember között. - Régi ós közismert tapasztalati tétele a politikának folytatta Antal István dr. államtitkár -, hogy kis nemzetet vezetni és kormányozni sokkal nehezebb ás gondterhese-bb-feladat, mint nagy nemzet élen állani. Azuv a vezetésbeii hibák, amelyeket e gT nagy nemzet talán-Tneg sem érez, eg^-Vis nemzetnél katasztrofálisak; lehetnek. Pofozott mértévben áll ez ma Magyarországra és a magyar politikára. ** - Magyarország viszonyai a mai európai helyzetben nem tűrnek sem kísérletezést*,- sem^tétovázást, sem dilettantizmust a megoldandó külső ós belső problémák és általában az ország vezetése tekintetebea. A történelem bármelyik pillanatban olyan erőpróba elé állithatja ezt a nemzetet, amelyben való-helytálláshoz összes erkölcsi ós anyagi erőinek latbavetésóre lösz szükség. Hogy ezt megtehesse, ehhez az kell, hogy~megfelélő kormányzati munkával es a nemzet összes alkotó közéleti tényezőinek megértő, ióakaratú támogatásával felszínre tudja hozni a nemzet roélyén^móg, hál*\Lstennek, dúsan raogtalálható erkölcsi és anyagi erőket. Minden kormányzati, jogalkotó, törvényhozó és társadalmi tevékenységet oda kell koncentrálnunk, hogy i nemzet nyugodt mérlegeléssel ós hideg fejjel megoldhassa ,az előtte álló problémákat s felszerelje a nemzetet a történelmi helytállás minden erkölcsi ós anyagi olőf eltételévelí £e kell győ-fcni a ^ tudatlanságot, meg kell küzdeni a nemtörődömséggel, kiküszöbölni kevesek önzósot és "megfékezni sokak szenvedélyét? főként pedig óvni a nemzetet attól, hogy aTnagyar sors elfrttünkrálió kritikus óráiban megosztott lólekkel,-felfokozott indulatokkal, kettéhasadt nemzeti lélekkel, kipróbdlatlan közéleti módszerekkel fogjon hozzá a maga méltó európai pozíciójának kiépitéséhoz ós megoldatlan belső életkérdéseinek, likvidálásához. Beszéde további ""részében részlcrteson felsorolta~azokat i legfontosabb teendőket, amelyeknek intézményes megoldása nélkül nem mehetünk a jövdnek elébe. Ezek~>özött első holdon emliti a norazet bioldgiiri erőtartalékainak moghartványozásárn irányuló^céltudatos társadalmi és kormányzati munkát, amelynek főleg agrárpolitikai .vonalon, különösen a